Részlet

Bocsák Veronika – Benkő Zsuzsanna – Hölgyesi Györgyi

OLVASS NEKEM!

című könyvéből

A “kiskamaszoknak”:

11–13 éveseknek

Aldridge, James (1918)

Hihetetlen visszatérés. Bp., Zrínyi, 1989. 136 l. illusztr., 18 cm

(Zrínyi ifjúsági könyvek)

Az ifjúsági regény főszereplője két csodálatos lovacska: Peep, a shetlandi póni és Tacsi, a mongóliai vadló, “aki” ősi hazájából egy angliai rezervátumba kerül. A két ló gazdája, a mongol kisfiú, Baldin Bátor és Kitty, az angol kislány levelezéséből áll össze a regény. A zoológus nagyapa kísérlete, hogy a lovakat összeeresztve Tacsit megszelídítse, nem sikerül a várakozásoknak megfelelően. A kezdeti ellenségeskedések után a két ló összebarátkozik, és Tacsi vezetésével kitörnek a börtönből, hogy a vadló régi hazájába visszatérjenek. Megindítóan szép történet, amely minden 10–14 éves fiatalnak ajánlható.

Ami a szívedet nyomja. Mai svéd gyermekversek. Bp., Móra, 1988.

95 l. illusztr., 20 cm

Csalódást okozhat a kötet azoknak, akik — Weöres Sándor, Tamkó Sirató Károly, Szécsi Margit és mások gyermeklírai remekei nyomán — formai bravúrokat, csengő-bongó rímeket, játékosan abszurd ötleteket várnak a kötet gyermekverseitől. Britt G. Hallqvist, Ingrid Sjöstrand és Siv Wideberg — a három svéd költőnő — inkább a gyerekek gondolatvilágát, logikáját, érzéseit próbálják megragadni az ebben a műfajban szokatlan szabad versekben. A kötet verseit a nagyobb gyerekek, a kiskamaszok fogják elsősorban élvezni és érteni.

Bálint Ágnes (1922)

Madárfürdő. Bp., Móra, 1988. 138 l. illusztr., 20 cm

Az írónő egy család, méghozzá egy "szeleburdi család" történetét követi nyomon, életük egy nehéz időszakában. A válságot nagyon is ismerős és hétköznapi helyzet okozza: a háromgyerekes család a nagyszülők parányi házának egyetlen szobájában lakik. Összkomfortos, tágas lakáshoz jutnak, ám ott a mama kivételével mindenki rosszul érzi magát, keservesen nélkülözik a kerti játék és barkácsolás lehetőségét, nem is beszélve az állatokról. A család egy alkalommal kirándulva rábukkan egy romos kastélyra, amelybe beleszeretnek és odaköltöznek, de rádöbbennek: a kastély felújításához milliókra lenne szükség. Időközben a nagyszülők házát szanálják, így ők is beállítanak a liliomokkal övezett parasztházba — ugyanis végül ott köt ki a család. Azaz: minden ott folytatódik, ahol elkezdődött.

Barabás Tibor (1911—1984)

Rákóczi hadnagya. Bp., Móra, 1993. 208 l.

A nyitrai vár parancsnoksága — Inczédi ezredkapitány vezetése alatt — a labanccal cimborál. A tétlenségtől türelmetlen kurucokat még portyára sem engedik. Bornemissza János vezetésével azonban megszökik egy kis csapat, és János szülőfaluja felé tartanak, s a labancok kegyetlenkedéseitől megmentik a falu népét s János mátkáját, Annát. A visszatérő legényeket a büntetéstől az időközben kinevezett új főkapitány, Bottyán János menti meg. A császár Stahremberg grófot küldi Magyarországra, hogy megtorolja a labancokon esett sérelmet, s hogy végleg leszámoljon Rákóczival. Stahremberg grófot azonban elfogják a labanc hadipénztárral együtt. A főúri foglyot János viszi Rákóczi elé, s a fejedelemtől vitézi tetteiért hadnagyi rangot nyer. A hiteles történeti magból kiinduló, kellemes stílusú regény, amelyet egy szerelmi szál színez, a tizenévesek népszerű olvasmánya.

Bársony Ottília (1930)

Hol bujkálsz, Cinege? Bp., Móra, 1987. 185 l. illusztr., 21 cm

Bársony Ottília visszaemlékezésszerű regénye azzal a háromezres gyermekcsoporttal foglalkozik, akiket "kismagyaroknak" neveztek a háború idején. A tanácsköztársaság bukása után az országból politikai okokból elmenekült munkások gyermekei már idegen földön születtek. A második világháború kitörésekor a magyar konzulátuson jelentkező — idegenben élő — gyermekeket Magyarországra hozták. Így került a történelmi hitelű események sodrába és a horányi táborba a 12 éves Trgo Ottília is. Hogyan találkozik az első "szerelemmel"; hogyan szerez szerető — édesanyját némileg pótló — társat az apácák között, és miként kerül vissza a háború utolsó óráiban Pozsony külvárosába — szülőhelyére — Ligetfalura? Erről szól a szerző önéletrajzi ihletésű, izgalmas, közvetlen hangú gyermekregénye.

Benedek Elek (1859—1929)

Katalin. Bp., Móra, 1991. 175 l. illusztr., 23 cm

Benedek Elek ifjúsági regényének fő színhelye erdőrengetegtől övezett kastély, a Szentpáliak családi fészke, amelynek csöndjét a történet kezdetén vidám gyerekzsivaj veri fel. A Szentpáli csemeték hívogatják lármás csapatban sudár, szép nővérüket, aki szerető törődésével, okos jelenlétével mindenki szemefénye. A csillogó fekete hajú ikerlánykák, a két nagyfiú "kismamájukkal" boldog napokat élnek meg, s felhőtlen óráikat két szerető, szülői szempár vigyázza. Ám titokban könnytől felhős az édesanya tekintete; az erényekben tündöklő nagyasszonyt gondok emésztik. A könnyes-mosolygós történet romantikus élményt ígér.

Benedek Elek (1859—1929)

Szigeti veszedelem. Bp., Móra, 1989. 120 l. 20 cm (Delfin könyvek)

A Szigeti veszedelem a magyar irodalom legnagyobb, legjelentősebb művei közé tartozik, a barokk eposz műfajában világirodalmi helyet mondhat magáénak. Ugyanakkor az eredeti művet kevesen képesek akár végigolvasni is. Régies nyelve, műfaji sajátosságai okán kiesett az ismert alkotások köréből. Az író prózai átiratát nyújtja az eposznak kisgyerekek számára, amelyből a kis olvasók megtudhatják, miről is szól a mű.

Bözödi György (1913—1989)

A Nap és a Hold keresése. Bp., Akad. K., 1993. 242 l. illusztr., 25 cm (Mesék, mondák, történetek)

Egy írástudatlan mesemondó, a kis székely falu, Bözöd pásztora, Bátyi János meséi olvashatók a kötet lapjain. A szerző az általa lejegyzett 110 meséből harmincat válogatott egybe, elsősorban a nagyobb gyerekek, a 12–14 évesek számára. (A mesék nyelve archaikus székely nyelvjárású, ezért a kicsik számára nem igazán élvezetes.) A magyar népmesék jellegzetes szereplői (az igazságos király, a szerencsét próbáló három fiú, a furfangos szegény ember, a boszorkány stb.) mellett a nemzetközi népmesekincs motívumai is felbukkannak.

Carpelan, Bo (1926)

Julius, a fej. Bp., Móra, 1989. 174 l. illusztr., 21 cm

Bo Carpelan olyan kivételes érzékenységű író, aki — úgy tűnik — birtokában van szinte minden, a gyermeki lélek titkainak megfejtéséhez szükséges tudásnak. Könyvének főhőse, Julius Blom a bevezető rövid jellemzés szerint tizenegy éves kisfiú, rossz a szeme, és ezért szemüveget visel. Barátai könyvmolynak vagy bagolynak csúfolják. Ez a mindenki mást vérig sértő gúnynév azonban úgy lengi körül Juliust, hogy az az ő megbocsátó értelmezésében, egy baglyokról tartott madártani kiselőadásban tárgyiasulva lefegyverzi osztálytársait. Minden 10–14 éves olvasó figyelmét érdemes felhívni a regényre, erre az ifjúsági irodalomban nem túl gyakori "igazgyöngyre".

Cooper, James Fenimore (1789—1851)

Nyomkereső. Bp., Aqua, 1993. 271 l. illusztr., 20 cm

Előzménye: Vadölő; Az utolsó mohikán; Folytatása: Bőrharisnya; A préri.

Cooper öt kötetből álló indiánregény-sorozata eredetileg felnőtteknek készült (1823–41). A regények állandó figurái: a bajba sodródó fiatal lány, a nemes lelkű ifjú katona, a kegyetlen fehér hódítók és a még kegyetlenebb mingó indiánok. S a rossz erőkkel szemben állnak ősi egyszerűségükkel, bátorságukkal és becsületességükkel a delavárok. Ebben az esetben Dunham őrmester szép leánya, Mabel, a Nyomkereső és indián társa, Nagy Kígyó a történet főszereplői, s bár a cselekménybonyolítás — veszélyekkel teli hőstettek sora — könnyen kiismerhető, Cooper történetei nemzedékeken át vonzóak maradnak a gyermekolvasók számára.

Cooper, James Fenimore (1789—1851)

Az utolsó mohikán. Debrecen, Phoenix, 1992. 381 l. 20 cm

Előzménye: Vadölő. Folytatása: Nyomkereső; Bőrharisnya; A préri.

Cooper öt kötetből álló indiánregény-sorozata nemzedékek fantáziáját mozgatta meg, bár az eredetileg felnőtteknek írt regények cselekménybonyolítása (a folyton ismétlődő kalandokkal, veszélyekkel, hőstettekkel) könnyen kiismerhető. Állandó figurái — a bajba sodródó fiatal lány, a nemes lelkű ifjú katona, a kegyetlen fehér hódítók és a még kegyetlenebb mingó indiánok megszemélyesítői — itt is feltűnnek. Csakúgy, mint a mellettük ősi egyszerűségükkel, vonzó bátorságukkal és becsületességükkel kitűnő delavárok. Kamasz fiúknak kedves olvasmánya.

Cooper, James Fenimore (1789—1851)

Vadölő. Bp., Skíz, 1991. 253 l. 19 cm

Folytatása: Az utolsó mohikán; Nyomkereső; Bőrharisnya; A préri.

Ez a könyv a szerző indiánregény-sorozatának első kötete. Az öt kötetből álló regényciklust a főszereplő, Nathaniel Buppo, a vadász és harcos személye köti össze. Az első kötet ifjúságának története, színhelye Észak-Amerika az 1740-es években, amikor az angol és a francia gyarmatosítók harcolnak egymással, és pusztítják az őslakosságot. Vadölő fehér ember, de a mohikánok neveltje, aki lélekben is indiánná lesz. A sápadt arcúak és a rézbőrűek élet-halál harca, az indián törzsek szembenállása formálja jellemét, áldozatkészségét, ügyességét és bátorságát.

Csengey Gusztáv (1842—1925)

A mocsarak királya. Ifjúsági regény. Bp., Aqua, 1993. 175 l. illusztr., 23 cm

Az először 1873-ban megjelent ifjúsági történelmi regény a műfaj egyik hazai klasszikusa. Ez a kiadás az eredeti mű reprintje. Alfred király, az angolszászok "Szent Istvánja", a legendás első nagy uralkodó vesztett csatából menekül a dánok elől a mocsarak közé, ahol egy pásztor házánál álruhában él. A ház ifjú leánya felfedezi kilétét, és az ő, valamint egy szintén rejtőzködő főúr segítségével Alfred megszervezi a pogány hadakkal szembeni ellenállást. Végül a "mocsarak királya" nemcsak megvédi népét, de még arra is rábírja a hódító dánokat, hogy vegyék fel a keresztséget. Izgalmas, érzelmes és igen olvasmányos könyv.

Csonkaréti Károly (1930)

A Levante hajóraj magyar tengerésze. Bp., Móra, 1993. 78 l. illusztr., 24 cm

Csonkaréti historikus-életrajzi könyve azoknak a — maga nemében jól sikerült — kiadványoknak a sorába tartozik, amelyek a képregényeket szerető fiatal olvasókat is képesek megnyerni: az attraktív fekete-fehér lavírozott tollrajzok úgy kísérik a történetet, hogy a vizuális képzelőerő is megkapja a maga táplálékát. A közepesen hosszú elbeszélés méretére szabott írás a 19. század első felének híres magyar tengerészéről, Gyújtó Károlyról (1803–1885) szól, nem mondva el a szabályos életrajzot, hanem a cselekmény dramatikus fordulatai révén villantva fel a hős arcélét.

Csukás István (1936)

Vakáció a halott utcában. Bp., Móra, 1993. 208 l. 20 cm

A gyermekkönyv alapötlete igen érdekes: egy lebontásra ítélt, "halott" utcában töltik vakációjuk minden szabad pillanatát a környék gyerekei. Szerepjátékot találtak ki: hosszú, alapos nyomozással kiderítették, kik laktak a lebontásra ítélt házakban, kinek milyen foglalkozása volt, mit csináltak, hogyan éltek az ottaniak. Szerencséjük van, hiszen nagyon érdekes lakókra lelnek, akad közöttük állatkereskedő, szállodaportás, úri szabó, sőt magánnyomozó is. Az ő helyzetükbe élik bele magukat, s ez sok mulatságos helyzetet, izgalmat kínál. A valódi krimi feszültségét állandóan oldja a humoros helyzetek sokasága, a gyermekszem által fölfedezett fonákságok tömkelege. Élvezetes olvasmány minden kiskamasz olvasó számára.

Datta, Arup Kumar

Az orrszarvú-akció. Bp., Móra, 1988. 95 l. illusztr., 21 cm (Piknik könyvek)

A sorozat új kötete Indiába viszi az olvasót. Főszereplői, három kisfiú, Dhanai, Bubul és Dzsónti 13–14 évesek, hűséges cimborák, osztálytársak és nagy állatbarátok. Makhóni elefánttehén hátán járják a rezervátum útjait. Egyik alkalommal felfigyelnek arra, hogy keselyűk köröznek egy pont fölött, meg is találják a verembe esett orrszarvú tetemét. A gyerekek megtudják: két hónap alatt ez már az ötödik rinocérosz, amelyet lemészároltak, levágva mindegyikről az orrszarvat. Közreműködésükkel megindul a hajsza az orvvadászok ellen, de árulás folytán a banda fogságába kerülnek. Az egzotikus, távoli tájon játszódó történet a tíz éven felüli fiataloknak ajánlható.

Daudet, Alphonse Louis Marie (1840—1917)

Árvák hajója. Bp., Móra, 1987. 122 l. illusztr. 19 cm

Hajót ringat a Szajna, s a hullámain emelkedő-süllyedő Nevers szépe nem csupán farakományt szállít, háza és otthona is egyben a történetbeli kis családnak. Munka és pihenés, öröm és bánat megtartó egyhangúságban telnek Louveau kapitány és kardos felesége, Clara leányuk, továbbá a legénységi állomány teljes keretét egy személyben betöltő matróz napjai, akik otthonuknak vallják a rozoga bárkát. Egy ponton azonban a mese, a történet csobogó hullámai hirtelen magasba csapnak: ugyanis a párizsi külvárosok csapszékeit előszeretettel látogató, borvirágos orrú François Lou-veau egy elhagyott gyermekbe botlik.

A romantika vizein sikló Árvák hajója árnyalt jellemrajzaival, szívet vidámító humorával és kellőképpen elgondolkodtató, szociográfiai hitelességű háttérrajzaival méltóképpen reprezentálja a kilenc éven felüli gyermekolvasók előtt a francia széppróza jeles alakjának írásművészetét. Az illusztrációk a szöveg humorát erősítik, mélyítik el.

Defoe, Daniel (1660—1731)

Robinson. Novi Sad, Zavod za izvadanje ubdenika, 1991. 272 l.

illusztr., 20 cm

1719-ben jelent meg először Defoe klasszikus regénye. Története meglehetősen egyszerű: egy fiatal angol polgár, Robinson hajótörést szenved, és egyedül marad egy magányos, lakatlan szigeten. A megmentett tárgyak, eszközök segítségével, saját leleményességével egymaga is kultúrát, civilizációt teremt: házat épít, vadászik, földet művel, állatokat háziasít, igába hajtja a természetet. Később társra akad a "bennszülött" Péntek személyében, aki hódolattal, csodálattal adózik a fehér ember fölényének, "minden-hatóságának". A könyv irodalomtörténeti szempontból is jelentős, mert kicsiben a polgári társadalom genezisét adja mai értelemben vett realista ábrázolásban, tágabb értelemben pedig "az ember önmaga alkotója" tételé-nek korai megsejtetője is, ugyanakkor kalandos, izgalmas olvasmány, ezért vált a gyermek- és ifjúsági irodalom klasszikusává.

Dénes Gizella (1902—1975)

Császármadár. Bp., Móra, 1992. 87 l. illusztr., 20 cm

Az Úr 1432-ik esztendejében járunk. Horogszeg várában eladósorba került a várkisasszony, Szilágyi Erzsébet, akit édesapja, Szilágyi László, bizony megkülönböztetett többi gyermekétől. "A két másik lányt, Katát és Zsófit, egészen anyjukra bízta, de Erzsébetet teljesen a maga kedvére hagyta. Tanult is ő íjjal bánni, agarászni, solymászni, ott lehetett vívásnál, kardvetésnél, a várbeli vitézek minden fegyverforgatásánál." Nem csoda hát, ha a szép, fiatal lány válogathat a kérők között. A legendát ihlető történelmi alakok szerelmi története az ifjúsági regény lapjain megelevenedve — több mint ötven év után — kerülhet a magyar olvasó kezébe. Elsősorban a 10–14 éves leányolvasóknak ajánlható.

Dickens, Charles (1812—1870)

Copperfield Dávid. Gyermekévek, ifjúság. Novi Sad, Zavod za izdavanje udbenika, 1992. 20 cm. 1. köt. 1–11. fejezet, 211 l.; 2. köt. 12–21. fejezet, 193 l.

A Copperfield Dávid (1850) a nagy angol író látomása a világról egy mohó, mindenre fogékony, érdeklődő kisfiú szemszögéből nézve. A Gyermekévek, ifjúság (a teljes regény első része) egyes szám első személyben megírt remekmű: az író saját küzdelmes és boldog gyermekkorát álmodja vissza Copperfield Dávid történetében, amelynek remek, sokszor szélsőséges jellemeket képviselő figurái igazi dickensi teremtmények, és mindörökre emlékezetébe vésődnek a könyv olvasóinak, a 10–14 éveseknek.

Dienes András (1904—1962)

Farkasles. Bp., Libra, 1992. 110 l. 21 cm

A regény a kuruc kor emberpróbáló harcait idézi, történelmi dokumentumok alapján, a hitelesség igényével. Egyik központi alakja az áruló Ocskay brigadéros, mellékalakjai sem költött figurák: Berthói, Újvár (Érsekújvár) védője, a rettenthetetlen Rottenstein, Pálffy, az ezüst mellvértes főlabanc valamennyien szerepelnek a kortársak emlékirataiban. A cselekmény fordulatos, izgalmas, bővelkedik csatajelenetek leírásában. Archaizáló nyelve remekül szolgálja a történelmi atmoszféra megteremtését. Az írói utószó történelmi források nyomán értelmezi Ocskay alakját. A kalandos történelmi regényeket kedvelő ifjúságnak ajánlható.

Dobos László (1930)

A kis viking. Bratislava, Madách, 1991. 112 l. illusztr., 30 cm

A Norvégiában élő kisfiú, Lars nagyon szereti a meséket. Szerencséjére mindig talál valakit, aki mesél neki. A norvég nagymama a szép havas tájról, a hegyekről és a tengerről mond csodálatos történeteket. A kisfiú pozsonyi születésű édesanyja — a mama — arról mesél, hogy amikor ő még kicsi volt és nyáron elmentek a Tisza partjára, találkozott a kis sünikkel és egy vakonddal (ezek az állatok Norvégiában nem élnek). A papa csak ritkán mesél. Egyszer mégis elmondta Larsnak a vikingek történetét, akik karcsú hajókon jöttek, bátrak és erősek voltak. A kötet a kisgyermek szemén keresztül mutatja be a világot, a hazát, méghozzá úgy, hogy a hétköznapok, a valós történések köré a kis Lars meséket sző. Kiss Sándor egész oldalas, színes illusztrációi egészítik ki a felvidéki író gyermekregényét, amely a 10–12 éveseknek ajánlható.

Donászy Ferenc (1858—1923)

Egy magyar diák élete Mátyás király udvarában. Bp., Szépirod. K., 1990. 276 l. 21 cm (Donászy Ferenc művei)

A 15. század második felében játszódó történelmi regény főhőse két diák: a higgadt, halk szavú Johannes, és a víg kedélyű, kissé könnyelmű Gábriel. Barátságuk ferrarai tanulmányaik során szövődött, ám onnan hamarosan mindketten hazatérnek. Mátyás udvarába kerülnek, s a budai egyetemen Gábriel bölcsészetet és jogot, Johannes csillagászatot és orvostudományt tanul. Gábriel vitézségével, Johannes pedig tudásával érdemli ki a király megbecsülését. A regény írója a századforduló és a két világháború közötti magyar irodalom népszerű szerzője volt, ezt a művét 1892-ben írta.

Durrell, Gerald (1925—1995)

Léghajóval a világ körül. Bp., Park, 1990. 143 l. illusztr., 28 cm

A gyermekregényben kerek egy esztendő eseménysora, a 365 napos világ körüli utazás elevenedik meg, afrikai, dél- és észak-amerikai, északi-sarki, ausztráliai helyszínekkel, ezek botanikai, zoológiai jellegzetességeivel. Mindez persze mesébe oltva, amelyben a gyerekek kezdenek párbeszédet és barátkoznak meg az egzotikus tájak állataival. A remekül egyénített szereplők közül Gerry bácsi portréja sikerült a legpompásabbra: kiapadhatatlan humorforrás, hogy a tudóskodó zoológus állításait rendre megcáfolják az állatok.

Fekete István (1900—1970)

Bogáncs. Bp., Nesztor, 1992. 330 l. illusztr., 20 cm (Fekete István életműsorozat)

A természet, az állatvilág kitűnő ismerőjének népszerű regényei közé tartozó mű egy pumi fordulatos, izgalmakban bővelkedő élettörténete. Bogáncs pásztorkutya, első gazdája az öreg Galamb Máté számadó juhász. Mellette tanulja meg kölyökként a kutyaviselkedés alaptörvényeit, hűséges, okos és bátor társa lesz a juhásznak. Életútja azonban váratlanul kalandos fordulatot vesz: cirkuszosok közé kerül...

Fekete István állatregényében — mint minden hasonló műfajú írásában — nem csupán az emberek, hanem az állathős, Bogáncs is gondolkodik, érez, egyénisége van, de ez közel sem hat természetellenesnek; viselkedésében sohasem lépi át a kutyatermészet törvényeit. A festői tájleírások, a mértékkel adagolt, ízes humor s a történetbe szőtt kalandok magyarázzák a mű népszerűségét. Nagy erénye, hogy számos, a természet és az állatok világából vett hasznos ismeretre is megtanít.

Fekete István (1900—1970)

Erdei utakon. Bp., Mezőgazd. Kvk., 1987. 317 l. 21 cm

Népszerű írónk vadászati témájú elbeszéléseinek két kötetre tervezett gyűjteményéből az elsőt nyújtja át a kiadó, amelyben az író ifjúkori vadászélményeit idéző elbeszélései és karcolatai kaptak helyet. Fekete István vallomása a természetről az írások címadásában is tükröződik: az igazi vadászatnak nincs éve, sem szezonja, hanem teljes tizenkét hónapja van egy-egy esztendőben. Ezért jut minden hónapra érdekes történet, de a húsvét, a karácsony vagy a szilveszteri éjfél is ezt példázza. A jól összefogott, csattanós történeteket az írótól megszokott kedves humor, olykor önirónia hatja át. Minden természetkedvelő számára olvasmányélmény.

Fekete István (1900—1970)

. Bp., Nesztor, 1993. 332 l. 20 cm (Fekete István életműsorozat)

Egy folyóparti odúból kiszedett és eladott fülesbagoly történetét meséli el a regény. A főszereplő, Hú az ország másik végébe kerül, s lakhelye a baromfiudvar egyik zuga, itt ismerkedik meg az udvar állataival. Álmaiban — amelyek sokszor ősei életéből valók — szabadon röpköd, csatákat vív a táplálékért, izgalmas dolgokat él át a tatárdúlás idejéből. Hú a második világháború kitörésekor szabadul a fogságából, és többnapos, fárasztó röpülés után tér vissza folyóparti odújába.

Fekete István (1900—1970)

Karácsonyi látogatók. Bp., Móra, 1989. 225 l. illusztr., 21 cm

Fekete István elbeszéléseiből nyújt át közel félszázat a kötet, az esztendő évszakainak örök körforgását tükröző rendben: a kora tavaszi időjósló megfigyeléseket mulatságos történetbe rejtő Tavasztól, az apró legények betlehemes játéka körül kerekedő bonyodalmat bemutató Előnév című írásig. A múltból elénk lépő alakok napjainkban is érvényes üzenetét bölcs derű, szelíd melankólia színezi.

Fekete István (1900—1970)

Kele. Bp., Nesztor, 1993. 301 l. 20 cm (Fekete István életműsorozat)

Fekete István regényének fő- és címszereplője Kele, a szép öreg gólya. Ólomgolyóval a szárnyában nem kelhet útra társaival, hanem idegen környezetben, ismeretlen télben küzd a gyógyulásáért, és gyanakvóan fogad minden segítséget. Új otthonának lakóival, az emberrel és a háziállatokkal nehezen megy a barátkozás, ám a következő nyárutón már nem a félelemnek, hanem ősi ösztöneinek engedelmeskedve szárnyal el dél felé. Az író mély természetszeretetétől és humanizmusától áthatott szép regény a nagyobbaknak, 10–14 éveseknek nyújt maradandó élményt.

Fekete István (1900–1970)

Lutra. Egy vidra regénye. Bp., Nesztor, 1992. 336 l. illusztr., 20 cm (Fekete István életműsorozat)

A folyó partján, a vén nyárfa gyökerei alatt tanyázik Lutra, a hatalmas vidrahím, fajtájának pompás példánya. Táplálékáról a folyó gondoskodik, szálláshelye biztonságos, a veszedelmeket ösztöneivel és kifinomult érzékszervei segítségével könnyedén kerüli el. Vakmerő és bátor ragadozó. Bár a vidra a címszereplő, vele csaknem egyenrangú szerepet játszik a történetben Karak, a róka. Míg Lutra sorsa tragikusan végződik, addig Karak, ĺny "személyében" hű társra talál, családot alapít, s együtt nevelik a tél folyamán születő hét kölyköt. Az állatok életének hétköznapjaival párhuzamosan mutatja be a regény a folyó mentén élő embereket is. A regényt áthatja a természet szeretete. Az író nagy ismeretanyagot közöl olvasmányos, művészi élményt nyújtó, népszerű regényében. Elsősorban a tizenéves fiataloknak ajánlható.

Fekete István (1900—1970)

Téli berek. Bp., Nesztor, 1993. 407 l. illusztr., 20 cm (Fekete István életműsorozat)

Előzménye: Tüskevár.

A könyv előzményével együtt a legolvasottabb ifjúsági regények közül való. A természet, a csodás hó- és jégvilág csak hátterül szolgál ahhoz, hogy a belső történéseket felerősítse, tükrözze, magyarázza, tehát nem természetkönyv a szó szoros értelmében, inkább a belső természet könyve. Három főszereplője — a halál felé közeledő, kemény Matula, a melegszívű Bütyök és a kamaszkor szinte minden gyötrelmét átélő Tutajos — együttélésében természetesen simul össze az öregség tapasztalata és a fiatalság feszítő tettvágya. Mindezt Fekete István jellegzetes humora szövi át, amelynek az a célja, hogy egységbe fogjon embert és természetet.

Fekete István (1900—1970)

Vadászatok erdőn, mezőn. Bp., Mezőgazd. K., 1987. 279 l. 21 cm

Az író összes vadászati témájú elbeszéléseinek két kötetre tervezett gyűjteményéből a másodikat veheti most kézbe az olvasó, így a különböző válogatásokban elszórtan megjelent azonos témájú tárcák és novellák egyetlen füzérré állnak össze. E második kötet több mint félszáz darabja sem csupán a vadászkalandok izgalmát kínálja, hanem a természet tökéletes színpadán élvezettel szemlélődő író pontos megfigyeléseit is rögzíti. A szellemes, öniróniától sem mentes, poentírozott történetek hátterét festői erővel megelevenített erdőhátak, virágzó vagy hófoltos mezők, csalitok és mocsarak képezik. Fekete István minden írói erényét felcsillantja a kötet.

Fekete István (1900—1970)

Végtelen út. Történelmi regény. Bp., Nesztor, 1990. 149 l. 20 cm (Fekete István életműsorozat)

A könyv alakban most először megjelenő Végtelen út (csak az Új Idők c. folyóiratban látott napvilágot) története a francia forradalom idején játszódik, amikor is egy ifjú gróf (akit "rókalelkű" bátyja üldöz) menekülni kénytelen. Álruha, álnév, ekhós szekér jelentik a menekülés útját. Mindenesetre az ifjú (apja kíséretében) végigkocsikázik Franciaországon, Németországon, Ausztrián, hogy azután Magyarországon pihenhessen meg, leljen végre békét és — minden jel szerint — új otthont.

 

 

 

 

Fleuron, Svend (1874—1966)

Snipp, a nagy vadász. Dakszliregény. Bp., Pesti Szalon, 1993. 174 l.

19 cm

Az állatregény egy igen kedves változatát valósítja meg a dán író gyermekregényében: realista életrajzot ad egy kutya életéről. Realistát, mert Snipp, bár nagyon ügyes tacskó, sem mesebeli, sem heroikus képességekkel nem rendelkezik. Életrajzot, mert a regény rendezőelve a kutya életének kronologikus története, kiskorától haláláig. Sőt, még a nevelési regényre is hasonlít ez az állattörténet, mert Fleuron igyekszik nyomon követni a folyamatot, amíg a buta kölyökkutyából tapasztalt, okos vadászeb válik.

Fleuron, Svend (1874—1966)

Tigrisivadék. Egy macskacsalád regénye. Bp., Pesti Szalon, 1992.

173 l. 19 cm

Szürkécske, a macska — Svend Fleuron állatregényének főszereplője — egy kisfiú cicája volt, emberek között élt, egészen addig, amíg a hús, a tejszín rendre el nem tűnt a konyhaasztalról. Akkor kimondták feje fölött az ítéletet, hogy lop, s nincs helye a házban. Szürkécske kiszorult az udvarra, onnan a tehénistállóba, de Boxer kutya acsargása és kis kölykeinek érthetetlen eltűnése olyan félelmet ébresztett az állatban, hogy elvadult. A történet idején a meleg szoba emléke már csak jelenésként rémlik föl emlékezetében; öreg anyamacskaként kölykeit egy fűzfa odvába rejti az ember elől. A kis család, a tigrisszőrű Nagyocskán kívül még öt kiscicából áll. A regény nyomon követi életsorsukat, Csöpke és társai tanulóéveit, amikor anyjuk felügyelete, oktatása mellett ismerkednek a vadászat, a rejtőzködés, a menekülés ezernyi fortélyával — azaz az életküzdelmekkel.

 

 

 

Franková, Hermina

Ki tud franciául? Bp., Móra, 1987. 175 l. illusztr., 21 cm

Vendulkáról, a dús fantáziájú tizenegy éves kislányról már az első mondatokból kiderül, hogy olvasmányaiból nyert élményei határozzák meg életét, s a könyvekben éli át azt, ami a valóságban elkerüli. Kedvenc olvasmánya Tolsztoj Háború és békéje, de csak a szerelemről szóló részek, mert Vendulkának leginkább a szerelem hiányzik, s hiába próbálja felhívni magára a kisváros fiútársadalmának figyelmét, az nem tekinti őt "nőnek". Miloslav, akit Vendulka a leginkább szeretne maga mellett tudni, reménytelenül ugyan, de Zdenkába szerelmes. Az életből hiányolt kalandok nem késnek sokáig: a második világháború utolsó évében játszódó történet ifjú szereplői egy velük egykorú, szökött francia hadifoglyot találnak a teniszpálya öltözőjében, s elhatározzák, hogy rejtegetni fogják. Tizenéves lányoknak szórakoztató olvasmány.

Gajdar, Arkagyij Petrovics (1904—1941)

Timur és csapata. Bp., Móra–Bratislava, Madách–Uzsgorod, Kárpáti K., 1988. 141 l. illusztr., 20 cm (Delfin könyvek)

A híres gyermekkönyv tulajdonképpen ikerregény: a címadó történet mellett tartalmazza még A hóvár parancsnoka című írást is. Mindkettő hátterében a finn–szovjet háború áll, amely a felnőtt férfiakat a frontra szólítja. Timur csapatával arra vállalkozik, hogy támogatja a hadra keltek családtagjait. A kisregények fordulatos történetükkel, jól sikerült figuráikkal, a fiúk nemes érzületeivel, humorosan ábrázolt kis féltékenységeivel, bimbózó szerelemféleségeivel nem jogtalanul értek el hosszú sikerszériát.

 

 

 

 

 

Gálik Péter (1968)

Diák Murphy avagy A problémák kezdete nem esik egybe a felnőttkor kezdetével. Bp., Lilliput–Gulliver, 1992. 96 l. 18 cm

(Szamárfüles könyvek)

A Murphy-törvények tisztelői méltán hiányolhatják, miért nem írt a "kapitány" a diákévekre, a kamaszkorra vonatkozó törvényeket, hiszen minden probléma voltaképpen innen eredeztethető. Az "egészséges pesszimizmus" alapjait ugyanis már az iskoláskorban kell lerakni, így azután az embert nem érheti különösebb csalódás, hiszen ha a legrosszabbra számít, akkor a megvalósuláskor ehhez képest minden megoldás csak jobb lehet. A kamasz olvasó Gálik Péter "kiskátéja" segítségével könnyedén eligazodhat az iskolai útvesztőben, címszavaival (házibuli, szünidő, dolgozatírás, iskolai WC, szülő, család, tanulás, házi feladat) avatottan kalauzolja olvasóját az élet megannyi buktatója között.

Gárdonyi Géza (1863—1922)

Egri csillagok. Bp., Trezor, 1993. 528 l., 21 cm

Gárdonyi regénye, amely 1901 karácsonyán jelent meg először, nem ifjúsági regénynek készült. Csak az 1930-as évektől vált szinte minden olvasni kezdő gyerek első regényélményévé. Cselekménye közel két évtizedet fog át: 1533-ban, Dél-Baranyából indul és a török túlerővel szemben aratott 1552-es egri végvári győzelemmel zárul. Ami közben van, az történelmi és kalandregény, hősi és szerelmi történet nagyhatású elegye, Bornemissza Gergely és Cecey Éva élettörténete széles tablókon kibomló historikus korrajz hátterével. Ifjúsági regényirodalmunk klasszikus értéke.

Gárdonyi Géza (1863—1922)

Isten rabjai. Bp., Móra, 1991. 244 l. illusztr., 23 cm

Gárdonyi egyik legismertebb és méltán népszerű regénye 1906 és 1908 között íródott. Az író érdeklődése ebben az időszakban egyre inkább a magyar múlt felé fordult; saját politikai, társadalmi és vallásetikai gondolatait ágyazta be a história jelmezébe. Képzeletindítóan hozza elénk IV. Béla korát, a tatárjárástól feldúlt és szétzilált ország életrendjét, a női és a férfikolostorok belső világának különös, furcsa, ridegen szigorú rítusait. A könyv középpontjában szerelmi epizód áll: Jancsi fráter vonzódása a király lánya, Margit iránt. A könyv legfőbb értéke kitűnő atmoszférateremtő ereje.

Gárdonyi Géza (1863—1922)

A láthatatlan ember. Bp., Móra, 1988. 391 l. illusztr., 21 cm

Gárdonyi népszerű történelmi regénye (1902) az egykori hun birodalomba vezeti az olvasót. Főhőse, a gyerekként rabszolgának eladott Zéta, nyolcévi rabszolgaság után mint művelt görög ifjú kapja vissza szabadságát, mégsem hagyja el Priszkosz rétort, hanem vele együtt Attilának, a hun királynak sátorszékvárosába utazik. Az ő elbeszélésén keresztül nyerünk betekintést a hun birodalom belső életébe. Zéta a catalaunumi csata leírása után elmeséli Attila halálát, temetésének drámai történetét is. Az író hiteles történeti forrásokra támaszkodva, s széles körű történelmi tájékozottsággal írta meg regényét, amelyet tizenkét éven felülieknek szánt.

Grimm, Jakob (1785—1863)

Gyermek- és családi mesék. Bp., Magvető, 1989. 678 l. illusztr., 24 cm

Magyarul először 1861-ben jelent meg az első válogatás a Grimm-mesegyűjteményből. Azóta se szeri, se száma a magyarításoknak, átdolgozásoknak, melyekből Benedek Elek és Rónay György munkája érte el a legnagyobb sikert. Márton László és Adamik Lajos fordítói vállalkozása azonban irodalmunkban előzmény nélküli: a teljes művet fordították le, méghozzá olyan filológiai, nyelvi gondossággal, amelyre még nem volt példa. A közel két és félszáz, többnyire rövid mese felét az egyik, másik felét a másik műfordító ültette át magyarra. A kiadvánnyal kapcsolatosan nyomatékkal hangsúlyozandó: a kiadás — a gyermekeknek szóló ajánlást, a belőle való felolvasás lehetőségét nem zárva ki — nem elsősorban gyermekkönyv.

Hardy, Thomas (1840—1928)

Kalandozásaink az Ördöglyukban. Bp., Móra, 1988. 118 l. illusztr., 20 cm (Delfin könyvek)

A múlt századi angol regényirodalom klasszikusának egyetlen kisregénye, amelyet az ifjúságnak írt. Feltehetően gyermekkori élményt idéző, első személyben írt mű, vérbeli kalandregény, fiatal hősökkel, izgalmas fordulatokkal és komoly erkölcsi tanulsággal. A történet egy híres barlangrendszer felfedezése körül bonyolódik, amelyre két falu vízrendszere épül. A természet rendjébe három fiú szeretne beavatkozni, illetéktelenül. A kitűnő író feszesen, de kellő lendülettel, sok plasztikus, szép részlettel gazdagítva bontja ki a cselekményt és az alakok rajzát; drámai, humoros és bölcselkedő részleteket arányosan vegyítve.

Hegedüs Géza (1912)

A milétoszi hajós. Bp., Móra, 1987. 320 l. illusztr., 21 cm

A kalandos, történelmi ifjúsági regény az időszámításunk előtti 5. évszázadban, a görög–perzsa háborúk idején játszódik. A cselekményt a szerző húsz esztendőn át görgeti. Lapjain hiteles történelmi alakok elevenednek meg: Miltiádész, Démokritosz, Pheidiász, Szimónidész, Themisz-toklész; hadvezérek, államférfiak, filozófusok, költők és művészek.

Hevesi Lajos (1843—1910)

Jelky András kalandjai. Bp., Göncöl, 1990. 292 l. 21 cm

Élő, valóságos személy volt Jelky András, a színes, kalandos ifjúsági regény mesébe illő hőse. Tanulni vágyó szabólegény, aki azért indul a nagy-világba, hogy mesterségbeli tudását gyarapítsa. Útja előbb Bécsbe vezet, majd tovább, Párizsba készül. Bár ettől fogva évekig vándorol, éppen Párizsba nem jut el soha. Hollandia, Kelet-Ázsia, Dél-Amerika, Kína, Jáva szigete lesznek sokszor kényszerű állomásai. Kalandos életének visszaemlékezéseit meg is írta, 1779-ben jelent meg németül. Az író ezt az életrajzot használta fel a 12 éven felülieknek való ifjúsági regény alapjául.

Hofman, Ota

Látogatók. Bp., Móra–Uzsgorod, Kárpáti K., 1989. 171 l. illusztr., 23 cm

2484. március 3-án, pénteken 6 óra 30 perckor ijesztő híreket jelez az EKA (az Emberiség Központi Agya). 177 nap múlva — amennyiben valaki nem akadályozza meg — öreg Földünk összeütközik egy, a világűrben sebesen feléje közeledő ismeretlen, villogó objektummal. Az űrállomás vezetője rögtön készen van a tervvel. Emlékezete szerint még a 20. század végén egy kísérletező kedvű 11 éves kisfiú, Adam Bernaut kidolgozta végveszély esetére azt a tervét, mellyel világrészek és világok térbeli áthelyezése válik lehetővé. Kár, hogy ez a kis tudományos értekezés még annak idején a tűz martaléka lett. Az "Adam 1984, Remény" expedíció feladata éppen az, hogy a múltba visszautazva megkeresse a "tudományos dokumentációt", melynek segítségével megmenthető az öreg Föld. A televízióban is bemutatott, sikeres parodisztikus fantáziaregény kedvelt olvasmánya lesz a 10–14 éves, kalandokra éhes ifjú olvasóknak.

Jókai Mór (1825—1904)

Csataképek a magyar szabadságharcból. Bp., Népszava, 1988. 255 l. 20 cm (Híres könyvek)

1850 júliusában, tardonai bujdosásából hazatérve jelentette meg az író elbeszéléseinek kötetét, amely még életében sok kiadást ért meg, különböző címváltozatokkal. Az első kiadás élére álnév került: Sajó. A kötetnek nagy sikere volt, olvasói kiéhezetten fogadták a novellákat, hiszen a megtorlások idején a magyar szabadságharc emlékképeit idézték fel. Mindaz, amit a nagy romantikusban szeretünk: a fantázia, a nyelvi erő, a zeneiség, a rajzos részletek élethűsége, a magasztos és a humor iránti kivételes érzék készen áll már ebben a húszegynéhány évesen írott sorozatban.

Jókai Mór (1825—1904)

A kőszívű ember fiai. Bp., BUK, 1993. 573 l. 19 cm (Suliirodalom)

A nemzeti függetlenség ügye Jókait egész írói pályája során foglalkoztatta, több regénye szól erről a témáról. Köztük ez is, amelynek középpontjában a Baradlay család története áll. Az özvegy férje végakaratával szembeszegülve megfogadja, hogy fiait a nemzet és a haladás szolgálatába állítja. A három fiú más-más módon, de teljesíti anyja kívánságát. Hűség, szerelem, hazaszeretet és köpönyegforgatás, csaták, tömegjelenetek, forradalmi és intim pillanatok, hősiesség és önfeláldozás kavarognak a regény lapjain, amely az 1848–49-es forradalom és szabadságharc "hősköl-teménye". A hetedik osztályban kötelező olvasmány.

Jókai Mór (1825—1904)

A nagyenyedi két fűzfa. Bp., Móra, 1993. 288 l. 20 cm (Históriás könyvek)

A kötet Jókai Mór történeti tárgyú elbeszéléseiből válogat. A tizenkét írás legtöbbje a török korban és az 1848-as szabadságharc idején játszódik. Kiegészítő válogatásával Udvarhelyi Dénes tette teljessé az anyagot; olyan novellákkal gazdagította a gyűjteményt, amelyek a magyar történelem korábbi időszakában játszódnak. A nevezetes írások többsége ajánlott olvasmány az általános iskola felső tagozatában.

Karinthy Frigyes (1887—1938)

Tanár úr kérem. Bp., Trezor, 1993. 87 l. illusztr., 20 cm

Tizenöt humoreszk füzére (1916) Karinthy egyik legzseniálisabb, legnépszerűbb műve. Nemzedékek kacagtak harsogva a rossz tanuló feleletén, az iskolából elkéső diák morfondírozásán, a tornaóra szörnyűségeit átélő álmain, szállóigévé vált az "eladom a könyvem", "lógok a szeren", "röhög az egész osztály". Általában gyermekolvasmány maradt, ma is kitűnően szórakoztat, ugyanakkor olyan kiváló írói teljesítmény, amely örök dolgokat ragad meg, miközben egy egyszeri, véglegesen eltűnt korszak, a századforduló diákéletének diákszemmel nézett világát tükrözi.

Kästner, Erich (1899—1974)

Erich Kästner mesél. Bp., Móra, 1992. 196 l. illusztr., 24 cm

Tart.: Till Eulenspiegel, Münchhausen, Don Quijote, A schildai polgárok, Gulliver utazásai.

A kitűnő német író sajátos, kedves és a gyermekek olvasáspedagógiája tekintetében is figyelemre méltó kötete ez. Kästner öt híres gyermek-, illetőleg gyermekirodalommá lett könyvből és könyvről mesél, sok humorral szemelgetve az eredeti históriákból. (Az öt "könyvnek", azaz a mű öt egységének újabb és újabb belső tartalomjegyzékei vannak a kötetben.) Karikaturisztikus rajzok kísérik a Kästner által újraálmodott színes meséket. A kötet bevezető és kedvébresztő a híres ifjúsági regények olvasásához. 10–12 éves korig érdemes ajánlani, s a nagyobbacskákat egyúttal biztatni, hogy a "teljes könyveket" is olvassák el. Sikeres kötet lehet, jó fordításban jelentették meg.

Keleti szláv regék és mondák. 1. Az Isten, a Sátán és a muzsik. Bp., Móra–Uzsgorod, Kárpáti K.—Bratislava, Madách, 1989. 213 l. illusztr., 25 cm (Regék és mondák)

A keleti szláv regék és mondák első kötete a kisoroszok és a fehéroroszok egymással rokon, gazdag mondavilágából teremtésmondákat és legendákat mesél a 10–12 éves korú magyar gyermekolvasóknak. A gyermeki világkép sajátos jegyeinek ismeretében, a költői mese és a kultúrhistória egységében fogant mondafeldolgozások kezdettől fogva "felesbe teremtett világot" elevenítenek meg, amelyben egyaránt teremtőként tevékenykedik az Úr és a rossz erőt megszemélyesítő Sátán. Míg az egyik kezéből kibomlik, megszületik a szépség és a harmónia, a Sátánnál minden balul üt ki. E szemléletet érzékeltetve sok derűs-mulattató epizód idézi meg a világ, az ember, az állatok és a növények megszületését.

Kende Sándor (1918)

Lusta Emmit tetten érik. Bp., Széphalom Könyvműhely, 1991. 197 l. illusztr., 20 cm

Előzménye: Lusta Emmi és az indián.

A regény hősei igazi mai kamaszok: elevenek, hangoskodók, időnként félénkek, de okos irányítás mellett a jóra és a hasznos munkára is kaphatók. A lányok közül azonban Lusta Emmi — nevéhez méltóan — nehezen indul, apróbb jellemhibáktól sem mentes, érzékeny kamaszlány. Az ő kalandjai folytatódnak tovább az ifjúsági regényben, amely kamasz lányok olvasmánya.

Kertész Erzsébet (1909)

Gyönyörű nyár. Bp., Móra, 1991. 138 l. 20 cm

Nyári vakációjuk két hónapját töltik a Rozgonyi Cicelle Leánygimnázium hatodik osztályosai a Mátra festői díszletei között. A Kövecses-patak partján áll az erdészház, amely befogadja a kis közösség tagjait. Vera néni, a szeretettől övezett osztályfőnök képviseli a pedagógus tekintélyt, ám szerepe néha nem könnyű. A vakációzó osztály magját az eminens tanulókat csoportosító Vadrózsa Szövetség alkotja, s a Vadrózsa-lányok bizony kissé rátartiak. Már azt is nehezen veszik tudomásul, hogy a szövetségükön kívüliekkel is meg kell osztaniuk az erdészlakot. Élvezetes olvasmánya lehet a kiskamasz lányoknak.

 

 

 

 

Kertész Erzsébet (1909)

Zöldfa utca 38. Veres Pálné regényes élete. Bp., Móra, 1987. 270 l. illusztr., 21 cm

"Tisztelet és elismerés illeti azokat a nőket, akik a férfiak kovácsolta rácsok mögül ki tudtak törni, és elindultak a szabadság, a világosság felé" — írja Kertész Erzsébet mindvégig érdekes és tanulságos leányregénye utóhangjában. Közülük való volt Veres Pálné Beniczky Hermin (1815 —1895) is, Sturmann Márton, a dúsgazdag nógrádi földesúr árván maradt unokája. A fiatal lány mindennapjait, családi és társasági életét, szellemi útját és fejlődését ábrázolja történelmi hitelességgel e könyv, igazi, szép emléket állítva Veres Pálné asszonynak, akiben elsőként fogalmazódott meg az a gondolat, hogy "Nemcsak az ország, a nők szabadságáért is küzdenünk kell, jobban mondva, emberméltóságukért". A 19. századi magyar nemesség életét is hűen tükrözi a regény, sőt a kor híres költőivel, tudósaival, politikusaival is megismerkedhetünk a tizenéveseknek ajánlott történelmi atmoszférájú, hangulatos, olvasmányos könyv lapjain.

Kertész Erzsébet (1909)

Zsuzsi vakációja. Bp., Gondolat, 1991. 123 l. 20 cm

Elérkezik a várva várt szünidő, ám a vakációzó Csathó Zsuzsi első délutánja mégis unalmasan telik. Fiútestvére a helybeli srácokból verbuválódott Kéksapkásokkal igyekszik barátságot kötni. Zsuzsi kedvét vesztve bóklászik a tóparton, amikor a Pirospöttyösök leánycsapata rátalál és tagjává fogadja. A két "csapat" először bizalmatlanul méregeti egymást, mígnem elhatározzák, hogy a nyarat egyetértésben, az arra rászorultak megsegítésével töltik. Erről szól az ifjúsági regény, amely a tíz–tizennégy éves lányok szórakoztató olvasmánya.

 

 

 

Kipling, Rudyard (1865—1936)

Három kópé. Bp., Holnap, 1991. 235 l. 19 cm (Vízöntő könyvek)

Kipling a diákéletet, a kamaszkor világát idéző, először 1899-ben kiadott világhírű regényét önéletrajzi emlékek alapján írta: 1878 és 1882 között Devonshire-ben ő maga is egy katonai pályára előkészítő bentlakásos intézet növendéke volt. A diákfurfangokban, tréfákban, csínytevésekben bővelkedő cselekmény három főszereplője szoros baráti szövetségben mindent megtesz, hogy a zord, katonás fegyelmű intézet szabályait kijátssza, és némi szabadságra meg kalandos akcióra legyen lehetősége. Az angol diákhumor nyelvezetének magyarra való átültetése — Benedek Marcell munkája — nem könnyű feladat, ám a távoli, furcsa, iskolaéleti kalandok fordulatossága, elevensége ma is lebilincselő lehet.

Kipling, Rudyard (1865—1936)

Kim. Bp., Mahír–RTV, 1989., 275 l. 19 cm (Denevér könyvek)

"Kim fehér volt, a legszegényebb fehérek közül való. Noha bőrét feketére égette a nap..." A tizenöt éves árva fiú feltűnően éles eszű, kedves és jószívű, ám sok más hasonló szerencsétlen közt az utcai forgatagban éli az indiai világ színes mindennapjait. A nyakában hordott, féltve őrzött amulett rejti születésének titkát, melyre egy szép napon fény derül. Kipling sok emberi melegséggel megírt történetében az átalakuló India életét, a Kelet és a Nyugat keveredését az ősi vallások és szokások fényében mutatja be. Életerős realizmusa, közvetlen stílusa vonzóvá és könnyen olvashatóvá teszi a könyvet.

Kiss Dénes (1936)

Tatár kalandjai tíz országban. Bp., Móra, 1988. 208 l. illusztr., 19 cm

A történet elbeszélője feleségével és két gyermekével — Tatár Ancsával és Danival — első nyugat-európai autós körútjára indul. Tádé — az ezerhatos Lada — tele van csomagokkal. Az útvonalat aszerint állította össze a család, hogy hol van olyan ismerősük, akivel feltétlenül találkozni akarnak, és akinél esetleg szállást is kaphatnak. Az út során páratlan élményekben van részük. A vidám, érdeklődő család tagjai útközben vissza-visszaemlékeznek az előző években tett autós kirándulásaikra — Lengyelországban, Romániában, Jugoszláviában és Finnországban jártak már —, így sok-sok élményről szerezhet az olvasó tudomást, és okulhat a tapasztalatokból.

Kósa Csaba (1943)

Az Árpád-fiak. Bp., Népszava, 1989. 302 l. illusztr., 24 cm (Hazánk históriája)

Az Árpád-házi uralkodók fél évezredes történetét írta meg Kósa Csaba történelmi dokumentumregényében. Mindemellett természetesen a királyi ház históriájában benne van a magyar nép, az államalapítás utáni Magyarország történelmének több évszázada is, az, ahogyan a lovas nomád törzsekből az európai kultúrában immár helyet kereső és találó keresztény erkölcsű nemzet lesz. Sodró cselekményű, lendületes stílusú történelmi dokumentumregény.

Kosáryné Réz Lola (1892—1985)

Ulrik inas. Bp., Garabonciás, 1989. 256 l. 19 cm

A történet a 15. század első felében játszódik, amikor Magyarország több részre szakadt. Fegyveres harc dúl Ulászló és V. László hívei között, közben folyik a török elleni küzdelem. A Felvidék Giskra János uralma alá tartozik, így a bányavárosok, Selmec és Körmöc is. Ulrik inas Rábay András felvidéki ötvösmester és bányatulajdonos szolgája. Csendes, komoly fiú, korán árván maradt, anyját rablók ölték meg; más, mint a többi fiatal, de csúfolják is ezért. Reménytelenül szerelmes mestere leányába, Ágnesbe. Az érdekes, kalandos történelmi regény szórakoztató olvasmánya lehet a tizenéveseknek.

 

 

Koszteckij, Anatolij

Krisztofer Tyulkin csodaragasztója. Bp., Móra–Uzsgorod, Kárpáti K.— Bratislava, Madách, 1988. 119 l. illusztr., 23 cm

Krisztofer Tyulkin szülei nem nézik jó szemmel, hogy fiuk mindenféle kísérletet folytat a kamrában. Elégedetlenségük akkor tetőzik, amikor rejtélyes módon eltűnnek dolgok a konyhából. Hol a mosóport nem találják, hol a zománcfestéket, de egyebek is hiányoznak. Tyulkin kísérletei végül eredménnyel járnak, sikerül egy olyan "csodaragasztót" feltalálnia, ami mindent ragaszt, és még feszítővassal se lehet szétszedni azt, amihez felhasználják. A fantasztikus, fordulatos és tréfás kalandregény a kiskamasz olvasóknak jó szórakozást nyújthat.

Krúdy Gyula (1878—1933)

Rózsa Sándor. A betyárok csillaga Magyarország történetében. Bp., Móra–Uzsgorod, Kárpáti K., 1989. 155 l. 20 cm (Delfin könyvek)

Krúdy hiteles életrajznak nevezte a könyvét, és nem alaptalanul. A múlt század derekának híres és hírhedt "ponyvahőséből" új Rózsa Sándort teremtett, aki útonálló és népi hős egyszerre. Ez az ábrázolás közel áll a valósághoz. Rózsa Sándor figurájának változásai — az egyre nagyobb bűnökre hajszolt parasztlegény, a kegyetlenkedő haramia, az 1848-as szabadsághős, a kézre került bűnöző — sorsának alakulásáról tanúskodnak, az ábrázolás töretlen varázsa pedig mindvégig együtt tartja az izgalmasan szép epizódokat. Műve prózában megírt elbeszélő költemény, nem egy tekintetben a Toldi-trilógiához hasonló remekmű.

Lamb, Charles (1775—1834)

Shakespeare-mesék. Bukarest, Kriterion, 1990. 302 l. illusztr., 21 cm

A klasszikussá vált mű Shakespeare drámáinak meséit tartalmazza, gyermekek számára, prózában elbeszélve. A mű ifjú olvasója ne feledkezzék meg arról, hogy nem Shakespeare-darabok kivonatát olvassa, hanem Shakespeare harminchat darabja közül húsznak a feldolgozását. Meséket, amelyeket A vihar, a Szentivánéji álom, a Téli rege, a Sok hűhó semmiért, az Ahogy tetszik, A két veronai ifjú, A velencei kalmár, a Cymbeline, A makrancos hölgy, a Tévedések vígjátéka, a Minden jó, ha a vége jó, a Szeget szeggel, a Vízkereszt, vagy amit akartok ihletett.

László Endre, N.

Mátyás király kútja. Pécs, Baranya M. Kvt., 1992. 54 l. illusztr., 23 cm (Pannónia könyvek)

Azt minden gyerek tudja, hogy Mátyás király a magyar népmesék legnépszerűbb — egykoron élt, valóságos — alakja; az már talán kevéssé ismert, hogy a magyar nyelvterület szinte minden tájegységén, eltérő, regionális motívumokkal szintúgy kedvelt hős a csavaros eszű, népétől rajongva szeretett, igazságos uralkodó. N. László Endre most csallóközi népmesegyűjtéséből azokat a darabokat válogatta együvé, melyek hitelesen mutatják be, miképp él a felvidéki magyarság kollektív emlékezetében Corvin Mátyás. A négy mese irodalmi nyelvezete, történeti utalásainak valódisága, észjárásának logikája, profán plebejussága már nagyobb gyerekek olvasmányává teszi a hangulatos rajzokkal illusztrált kötetet — iskolás korúaknak való.

A láthatatlan tolvaj. Kazah népmesék. Bp., Móra, 1988. 266 l. illusztr., 24 cm

Kazahsztán népe szinte a közelmúltig nomád pásztorkodásból, a hegy-

vidékeken vadászatból tartotta fenn magát, ezt az életformát örökítik meg a mesék is, amelyek így egyszerre tűnhetnek távoli varázslatoknak és mégis közelről ismerősnek a magyar olvasók számára. A kitűnő lovasok, karddal-íjjal remekül bánó hősök különös nevük ellenére sokszor a megszólalásig hasonlítanak a honfoglalás előtti magyar mondák szereplőire, a táj is sokszor azonos vagy hasonló. A kötet meséinek nagyobbik része viszonylag hosszú, nem egyetlen kalandot beszélnek el, hanem próbatételek egész sorozatát. Külön öröm az olvasó számára, hogy a kalandok közepette sűrűn felhangzanak az ősi énekek, a mesék világát mintegy új tükörből mutató epikus-hősi, illetve szerelmes-lírai költemények.

A legjobb haverom. Finn gyerekversek. Bp., Móra, 1991. 56 l. illusztr., 21 cm

A skandináv irodalom modern "kamaszvers" iskolát csinált. A Gombár Endre válogatásában és fordításában megjelent összeállítás is azokat az életkori élményeket szólaltatja meg, amelyek a serdülőévek titkos lelki tartományaiból kívánkoznak elő. Ebben a könyvben több mint két tucatnyi költő szerepel (jellegzetes, hogy sok közöttük a női lírikus), akik saját pubertáskori élményeik visszaidézésével együtt fogékonyak a mai gyermekek nyelvezetére, tárgyi világára.

A finn gyermekversek poétikailag igen modernek: rímtelen szövegversek, amelyek a megszokott zeneiség helyett a hajlékony, élő kifejezésmód eszközeire épülnek. A nagyobb gyerekek, a kiskamaszok fogják elsősorban élvezni és érteni.

Lengyel Balázs (1918)

A szebeni fiúk. Bp., Móra, 1988. 180 l. illusztr., 20 cm (Delfin könyvek)

1948 őszén Nagyszebenben játszódik a regény, ahol báró Puchner császári generális "uralkodik". A szebeni fiúk kis csapata részese lesz a szabadságharc eseményeinek. Üldözötteket rejtegetnek, s az ott bújtatott asszony később Bem apó felderítőjeként tér vissza. Felfedi titkát a gyerekek előtt, akik segítik hírszerző munkáját. Ennek eredményeképpen Bem apó egy remek hadicsellel visszafoglalja Szebent, s a dicsőségben osztoznak a szebeni fiúk is.

Lengyel Dénes (1910—1987)

Régi magyar mondák. Bp., Móra, 1991. 249 l. illusztr., 20 cm

Lengyel Dénes könyve egyetlen kötetben a teljes magyar mondavilágot feldolgozta, a hun-magyar mondakincstől kezdve, a honfoglalás mondáin, a királymondákon át, a Hunyadi Jánosról és a Mátyásról szóló történetekig. Nem öleli fel a változatokat, nem szövegkritikai hűségre, hanem körkép megrajzolására törekszik. Mindvégig élvezetes formában eleveníti fel történelmünk mondaszerű epizódjait.

Lipták Gábor (1912—1985)

A miskolci kalmár. Bp., Móra, 1989. 157 l. illusztr., 20 cm

Lipták Gábor romantikus meseszövésű elbeszéléseit tartalmazza a kötet, mindegyik régi időkbe, a 18–19. század világába kalauzol. Miskolc a színhelye a kötet címadó írásának, amely a város egyik kereskedőjének szépséges leánya és a kereskedőtárs nemes jellemű fia egymásra találásának krónikája. Sárospatakon játszódik a második történet, s meséje egy, a kályhásmesterség évszázados műhelyfogásait őrző tervrajz rejtélyes eltűnése körül bonyolódik (A kékvirágos kályha). Az egyszeri boldogkővár-aljai legény megpróbáltatásairól szól A mesterjegy. A szerző régi mes-terségek képviselőinek alakját idézi meg a múltból, hozza közel a mai korok tizenéveseihez, kielégítve a romantika, a kalandvágy iránti igényeiket is.

Majtényi Zoltán (1933)

Istennő szépséges fia! Aineiász története. Bp., Móra, 1987. 274 l. illusztr., 21 cm

Majtényi Zoltán — miként a könyv utószavában elmondja — azt a feladatot kapta eredetileg, hogy Aineiász alakját Vergilius Aeneise alapján elevenítse föl. A Vergilius-eposzban az isteni eredetű görög ifjú története csak a Trója bukása utáni időktől fogva kísérhető nyomon — egészen Itáliába történt letelepedéséig. Majtényi többre vállalkozott: Aineiász élettörténetét gyerekkorától kezdve meséli el, beépítve a görög mitológia sok hősét és mozzanatát, valamint Homérosz Iliászának vonatkozó részleteit.

 

Mándy Iván (1918)

Robin Hood. Bp., Móra, 1993. 176 l. 20 cm (Históriás könyvek)

Középkori angol balladák, vígballadák és románcok kedvelt hősének történetét dolgozza fel Mándy Iván méltán népszerű ifjúsági regénye. A kis tizenévesek ebben a műben is a sherwoodi erdő vidám, minden gonosz normann eszén túljáró, botviadalban, kardvívásban, nyíllövésben verhetetlen legényét fogják látni, akinek társai mind-mind csodálatra méltó bátorságú és kifogyhatatlan leleményű hősök, ám különösebb eszmélkedés nélkül is sajátjukká válik a balladák világának valódi irodalmisága. Elsősorban nem történelmet lehet tanulni Robin Hood vakmerő vállalkozásaiból, hanem az első keresztes hadjáratok korának középkori legendáját: lovagság, hősiség ragyogását, bátorság, vitézség remek példáit, a szabadság, a hazaszeretet érzését, az egyéniség ujjongó ünneplését.

May, Karl (1842—1912)

A medvevadász. Bp., Média, 1989. 175 l. illusztr., 20 cm

Mint a jó May Károly-könyvek esetében legtöbbször, A medvevadászban sem az alaptörténet az igazán fontos és érdekes. Ebben tulajdonképpen mellékszereplőknek kellene lenniük a legendás hősöknek, Old Shatter-handnek és Winnetounak, ám a két jó barát akkor kerül bele a történetbe, amikor az igazán izgalmassá kezd válni, és rögtön elveszti érdekességét, amikor elhagyják barátaikat, azokat az indiánokat és fehéreket, akiket a sivatagi rablók és a gonosz indián törzsek támadásai ellen megsegítettek. Éppen ez May Károly titka, hogy szinte önálló novellákat ír, amelyeket a főhősök személye köt össze füzérré, "regénnyé". Ezek az önálló novellák pedig, ha sematikusak is, nagyobbrészt nemcsak izgalmasak, de tanul-ságosak is.

 

 

 

May, Karl (1842—1912)

A szenteste. Bp. Média, 1990. 138 l. 20 cm

A fogadóba, ahol német diákok karácsonyi vakációjukat töltik, különös család — köztük egy fiatalasszony — érkezik, akik tovább is mennek, mert a családfő várja őket Amerikában. A történet több évvel később folytatódik: az utazókat megsegítő hajdani diák már felnőtt férfi, Old Shatterhand, akinek barátja Winnetou, a legendás indián törzsfőnök, s igazságosságukkal, segítőkészségükkel messze földön hírnevet szereztek maguknak. Ismét felbukkan a hajdani fiatalasszony, a Nanapo nevű indián feleségeként, s ezzel kezdetét veszi az ízig-vérig romantikus, bájosan naiv, fekete-fehér jellemeket felvonultató vadnyugati regény, amely leginkább a kiskamaszokat érdekelheti.

May, Karl (1842—1912)

A szerencsét hozó almásderes. Bp., Móra, 1988. 170 l. illusztr., 20 cm

Karl May nemcsak indiántörténeteiről híres, hanem számos vidám elbeszélést is írt a német kisvárosok múlt századi világáról. Ezekből három olvasható a kötetben. A címadó novella főszereplőjének van egy eladósorban lévő szépséges leánya. A történet arról szól, hogyan ígéri oda a lánya kezét a pénztárnok az öregedő fűszeresnek egy almásderesért. Szerencsére terve meghiúsul, és a lány a fiatal, nyalka katona párja lesz. A törzsasztalnál című írás rövid történet arról, hogy a szegény kovácslegény milyen viszontagságok árán nyeri el Engel pékmester gazdag leányának, Lenkának a kezét. A Két szív, ha elszakad szintén szerelmi történet, azonban ezúttal nem happy enddel végződik. Vidám, romantikus, kissé naiv történetek.

May, Karl (1842—1912)

Winnetou. Bp., Móra, 1987. 524 l. illusztr., 29 cm

A Winnetou, a serdülőkorúak és különösen a fiúk sok-sok generációjának ifjúsági regénye magyar változataiban hét évtizede futja karrierjét. Turóczi József átültetése és Faragó László átdolgozása volt az első 1924-ben, ezzel kelt versenyre az Athenaeum Kiadó Kosáryné Réz Lola-féle változata, s hosszabb szünet után, 1966 óta a Szinnai Tivadar készítette fordítás és átdolgozás kerül a gyermekek kezébe. Az olvasási kedv apadásának mai kortünetei mellett is sok gyermek számára ez az egyik első "nagyregény", az izgalmakra, kalandokra, romantikára vágyó lélek innen kapja a terjedelmesebb optikáról az alaplenyomatot adó élményt. Az ötödik kiadásban megjelenő szövegváltozat is együtt adja a négyrészes, a pionírok, a Vadnyugat meghódításának korában (a regényfikció szerint a 18. század végén) játszódó regényt, melyeknek fő- és címszereplői a valaha volt legnagyszerűbb indián törzsfőnök mellett Old Shatterhand, Old Death és Old Firehand. Ők az állandó szereplői a kalandos cselekménysorozatnak, melyben hódításért, győzelemért, kincsért folyik erővel és leleménnyel a harc a jó és a rossz között. Ifjúsági alapmű.

Mikszáth Kálmán (1847—1910)

Beszterce ostroma + Szent Péter esernyője. Bp., Unikornis, 1993. 392 l. 20 cm (A magyar próza klasszikusai)

A Beszterce ostroma, Mikszáth egyik legnevezetesebb műve, 1894-ben született. Voltaképpen egyfajta magyar Don Quijote-történet. A 19. század vége táján az egykori Észak-Magyarországon élő, előbb csak hóbortos, később mindinkább elboruló elméjű főnemes a rohamosan kapitalizálódó társadalom kellős közepén egy darab középkort varázsol maga köré. A regény a magyar irodalom realista vonulatának egyik kiemelkedő alkotása, hősében (aki a szerző regényírói művészetének köszönhetően bolondériái ellenére is elnyeri rokonszenvünket) Mikszáth a korabeli magyar társadalom megkésettségét is ábrázolta.

A Szent Péter esernyője kétségkívül Mikszáth talán legismertebb műve. Meseszerű tartalma, naiv előadásmódja, ártatlan szereplői miatt gyerekeknek is szokták ajánlani. A történetben az öreg Gregorics Pál lenézett különcként hatalmas vagyont gyűjtött. A vagyont szolgálójától született, rajongásig szeretett fiára kívánja hagyni, a törvényes örökösök kijátszásával. A titkos és furfangos akció révén a vagyon egy esernyő nyelébe kerül, az esernyő pedig egy véletlen folytán hosszú vándorútra indul úgy, hogy mire az igazi örökös a nyomára jut, régi nyelét (amelyben a vagyon rejtezik) kicserélik. Az ifjú ügyvéd azonban pénz nélkül is boldog lesz.

Mikszáth Kálmán (1847—1910)

A két koldusdiák. + A vén gazember. Debrecen, Aquila, 1993. 336 l. illusztr., 20 cm (Mikszáth Kálmán összes művei)

A két kisregény közül az első (1885) kedves, anakronisztikus mese egy halálra botozott jobbágy két árvájáról, akik a legkülönbözőbb — hol humoros, hol félelmetes — kalandokon mennek keresztül debreceni tanulmányaik során, majd Abafi erdélyi fejedelem udvarában és Rákóczi kurucai között. A vén gazember látszólag könnyű, könnyes mosolygós, ám mélyebb mondandót hordozó história egy kasznárról, aki miután egész élete során lopta gazdáját, végrendeletében az egész vagyonát az uraság koldusbotra jutott gyermekeire hagyja.

Milne, Alan Alexander (1882—1956)

Micimackó. Micimackó kuckója. Bp., Móra, 1991. 262 l. illusztr., 23 cm

A Százholdas Pagonyban, a Bánatos Bozótosban és a Hét fenyőfa környékén — a klasszikussá vált két gyermekregény színhelyein — minden megtörténhet. Mert e vidék legokosabb embere — "csupán csak" egy kisfiú. Hozzá, Róbert Gidához fordul — a mindentudó hatalomnak kijáró tisztelettel — a menazséria minden állata. Mert vitás ügyek akadnak, ugyanis Róbert Gida minden barátja egyéniség, s ez gyakorta bonyodalmakat okoz. A szerző varázslatot és gyermeklogikát mesterien ötvöző látásmódja, különleges groteszk nyelvi fordulatokkal teli stílusa (Karinthy Frigyes fordította Milne gyermekregényeit) teszi felejthetetlenné a Csekélyértelmű Medvebocs és társai lírai történetét. A gyermekirodalom klasszikus műve.

Nagy Katalin (1928—1988)

Szív a kerítésen. Bp., Móra, 1989. 117 l. illusztr., 20 cm

A kamasznapló gyerekhősei egy filmforgatáson találkoznak először. A készülő filmnek ők a szereplői. A történetet az teszi izgalmassá, hogy Lajosnak — filmbeli szerepe szerint — Vikibe kellene szerelmesnek lennie, de neki nem tetszik a kislány. A közös kalandok során azonban hirtelen rádöbben, hogy szerelmi vallomását már nemcsak a szerep kívánta hévvel mondja el, hanem sokkal többel... Az írónő jól ismeri a kamaszok érzelmi viharait és viselkedési formáit, ezeket felhasználva humorban sem szűkölködő, élvezetes olvasmányt írt a tizenéves olvasóknak.

Oldmeadow, Katharine L.

A sárkányház titka. Bp., Móra, 1992. 173 l. 20 cm

Alig egy mérföldnyire az ódon angol várostól, Oldminstertől, amelynek keskeny utcái, régi, kopott kis házai királyokat és királynőket láttak egykor vendégül, egy kert közepén emelkedik a Lamb család nevelőintézete. A hangulatos hajlék falai között gazdag leányokat tanítanak mindarra, aminek birtokában művelt kisasszonyokként léphetnek ki a világba. A tanárnőknek nincs könnyű dolguk. Az élénk, életkedvtől duzzadó tizenéves "hölgyek" mögött tehetős szülők állnak; gyermekeik önbizalma nem csekély. A nagyhangú Sophie Elliott, a született vezéregyéniség, Bridget Kelly, a kényeskedő Lucy Potter és a többiek között meglehetősen magányos a kopott ruhában, hallgatagon tanuló Chloe Waynard. Rövid idő sem múlik el, mégis ő kerül az események középpontjába.

A romantikus ifjúsági regény az eredeti, 1942-es kiadás nyomán készült. Felső tagozatos lányoknak ajánlható.

Padisák Mihály (1930)

Ki tapsol nekem? Bp., Móra, 1990. 226 l. illusztr., 20 cm

A bájos kislány, Tüncsi a Magyar Rádió gyermekműsorainak állandó szereplője. A vakáció után hazatérve azonban kiderül, kinőtte a ráosztott tv-film főszerepét, viszont "belenőtt" Anna Frank naplóadaptációjának címszerepébe. Bár Tüncsi a szerephez sokat olvas, gyakran önbizalmát veszti, Balázs pedig, aki szintén gyermekszínész, éledező szerelemmel vigasztalgatja. Egyre több megrázkódtatás éri Tüncsit, végül is igyekszik tudomásul venni a rá váró "felnőtt" élet megpróbáltatásait. A regény, amely az író többéves gyermekrádiós tapasztalatai alapján született, a 10–14 éves lányoknak való.

Pergaud, Louis

Miraut kutya nem eladó. Egy vadászkutya története. Bp., Móra, 1988. 270 l. 20 cm

Egy kis francia falu parasztgazdája, Lisée elment a vásárra, hogy malacot vegyen. Késő este érkezett haza egy kölyökkutyával. Felesége, az örökké zsémbelő Guélotte megszidta, a kutyába belerúgott. Miraut hamar megbarátkozott az anyamacskával és két kölykével, valamint a szomszédék kutyájával, Bellone-nal. Játékos, élénk kis jószág volt, csak a gazdasszony nem bírta elviselni. Ha a férje nem látta, okkal, ok nélkül verte, rúgta, sokszor nem adott neki enni; aztán, ha Miraut az éhségét a baromfiudvarban igyekezett enyhíteni, büntetéseket talált ki számára. A gazda szerette a kiskutyát, az pedig boldog volt, amikor mellette lehetett, együtt mentek a faluba és az erdőbe. Teltek a hónapok, és Miraut teljesen kifejlődött.

A könyv különösen az állatkedvelő fiatalok tanulságos olvasmánya lehet.

Petrescu, Cezar (1892—1961)

Fram, a jegesmedve. Bukarest, Creanga, 1989. 166 l. illusztr., 21 cm

A román realista próza jeles képviselője egyetlen gyerekeknek szánt műve a Fram, a jegesmedve. Az ifjúsági regény címszereplője az Északi-sarkon, az örök jég világában született. Anyját lelőtték, őt pedig fogságba ejtették az eszkimók, akik fóka- és bálnavadászoknak adták el. A hajón egy matróz pártfogásába vette, ám bármennyire is megszerette védencét, tíz üveg rumért ő is túladott rajta. Így került Fram a Sztrucki Cirkusz állatseregébe, ahol társai közül hamarosan kitűnt. Az érzelmekben gazdag, színes nyelvi formában előadott történetben finoman ötvöződnek a realitás és a képzelet szülte motívumok.

Pilinszky János (1921—1981)

Kalandozás a tükörben. Bp., Móra, 1988. 22 l. illusztr., 28 cm

Pilinszky gyönyörűségesen szomorú meséje méltó arra, hogy egymagában töltsön ki egy könyvet. A kitűnő költő meséjének struktúrája, keretszerű elemei egyáltalán nem eredetiek; a tükör mögötti ország, ahová a hős elkalandozik, sok műmeséből ismert; a bánatos, gyógyításra szoruló királykisasszony motívuma meg a folklórból. Csakhogy Pilinszky írásának kisfiú alakja nem akármilyen birodalomba lép át éjjel; a szomorúságnak az országa, ahol ő jár, varázslatosan poétikus és megrendítően elégikus világ. Irsa Katalin tucatnyi szépséges grafikai változatban úgy tükrözi vissza ennek a mesének a lelkületét, szépségét, hogy szinte elfelednénk az illusztrációkon merengve, hogy az élet nagy tragikus kérdései közt kalandozhat a mese Pilinszky-féle "tükre".

Pludra, Benno (1925)

A kalóz szíve. Bp., Móra, 1990. 151 l. illusztr., 21 cm (Piknik könyvek)

"Réges régen élt egy kalóz. Azután legyőzték. De miközben alámerült, a mellkasából kiszakadt férfiököl nagyságú szíve és fennakadt egy korallerdő csúcsán... És eltelt háromszáz esztendő". Így kezdődik Benno Pludra lírai szépségű meseregénye, melynek főhőse Jessi, aki a képzelet és a valóság — a gyermeki fantázia által mindenkor összemosható — határán éli a kamaszlányok hétköznapi életét. A Németországban nagy népszerűségnek örvendő regény a 10–14 éves magyar olvasók körében is hasonló sikerre számíthat. Megfilmesített változata a hazai mozikban is látható volt.

Rannap, Jaan

Az utolsó Fehértollú. Bp., Móra–Uzsgorod, Kárpáti K., 1987. 202 l. illusztr., 19 cm (Delfin könyvek)

A vakáció mindig nagy öröm, különösen, ha olyan csodálatos helyen töltheti valaki, mint az észtországi erdők vadregényes vidéke. Enn Siitam, tízesztendős kisfiú itt tölti a szünidőt szüleivel és kis öccsével. Barátságot köt egy helybéli fiúval, Mardusszal, s együtt bukkannak rá a vidék igen ritka madarára, a halászsasra, melynek felfedezése kalandjaik kezdetét jelenti. A regény érzékletesen írja le a büszke óriásmadár életformáját, ösztönvilágának szinte emberi megnyilvánulásait. Élvezettel olvashatják a természetet, az állatokat kedvelő gyerekek.

Régi magyar lányok. Elbeszélések. Bp., Móra, 1989. 147 l. illusztr., 21 cm (Régi könyvek)

A század első felében jelent meg a Magyar Lányok (1894-től 1944-ig), melynek legtöbb évfolyamát Tutsek Anna, a divatos ifjúsági írónő szerkesztette. Színvonalas folyóirat volt ez, amelyet a serdültebb leányifjúság kezébe szántak. E minőséget szolgálta az is, hogy a szerkesztők a kor jeles íróit is felkérték, írjanak a lapba, elsősorban olyan tárgykörökből merítve témát, amelyek az ifjú olvasó hölgyek tetszését megnyerik. Ez az archaizáló — és a nosztalgiadivatok jegyében is született — antológia ennek a lapnak az anyagából merít tizenöt tárcát, rövid novellát. Ifjúsági irodalmi ínyencség. A kiskamasz lányoknak 10-12 éves kortól már ajánlható.

Rendületlenül. A hazaszeretet versei. Bp., Officina Nova, 1989. 932 l. illusztr., 25 cm

A magyar történelmet kronologikusan követő "hazafias" versgyűjtemény 86 költő közel fél ezer alkotását tartalmazza. Gazdag a válogatás, hiszen a magyar költészet évszázadok óta összefonódott a hazaszeretettel. A tizenöt egységbe csoportosított költemények hazai sorsfordulókhoz (honfoglalás, Mohács, háborúk stb.) kapcsolódnak. Klasszikusaink mellett kevésbé ismert költőkkel is találkozhat az olvasó. A magyar történeti festészet kimagasló értékű műveinek reprodukciói méltók a versek szellemiségéhez.

Rónaszegi Miklós (1930)

Hínáros tenger. Kolumbusz első útjának regénye. Bp., Szerző, 1992. 366 l. 20 cm

Kolumbusz korszakalkotó felfedező útjának regényes feldolgozásában a Palos kikötőjéből az Indiák felé kifutó Santa María, Nińa és Pinta nevű hajók személyzete több tagjának kalandjait is végigköveti az író a sorsdöntő események előzményeiként, a szeszélyesen szövődő életpályákban a magánemberi ambíciók és a kor nagypolitikája, a történelem és a tudomány formálta tendenciák összefüggéseit is felmutatva. A regény a felső tagozatos gyerekek történelmi tanulmányaihoz is kapcsolódik.

Rónaszegi Miklós (1930)

Kartal utolsó kalandja. Bp., Móra, 1989. 260 l. illusztr., 20 cm

Előzménye: A rettenetes Kartal; Kartal kalandos esküvője; Kartal visszatér.

A szerző előző műveiből népszerűvé vált hős, Kartal lovag némiképp deresedvén, már csak fiát, Bálintot várja haza a csókakői várba. Bálint Endre királyfit kísérte Nápolyba, s úgy hírlik, hamarosan visszatérnek. A fiú helyett azonban egy postagalamb érkezik Visegrád felől, szárnya alatt üzenettel: BAJ VAN, SIESS ! Az aláírás olvashatatlan, ennek ellenére Kartal elindul a király udvarába.

Salten, Felix (1896—1945)

Hopsz és társa. Bp., Gulliver, 1992. 89 l. illusztr., 30 cm

Az élet nagy kalandja egy aprócska vadnyúl sorsába zárva — erről és nem kevesebbről szól Hopsz és társa története. A Salten-állatregények kedvelői, ismerői körében talán nem meglepő, de könnyen az lehet a műfajjal először találkozó olvasó számára, hogy közel sem erdei idill tárul fel a lapokon, sokkal inkább szívszorító dráma, az életért folytatott szakadatlan küzdelem veszélysorozata.

A történet varázsa elsősorban a hitelesen megformált, antropomorfizált mesefigurákban és a természetleíró részek lírai szépségében rejlik. Felejthetetlen a színhely, a végtelen erdő, amely él és lélegzik, más és más ruhát ölt, hogy rejtse, óvja lakóit, segítse őket a létfenntartásukért vívott hatalmas küzdelmükben. Inkább a nagyobb gyerekeknek ajánljuk, 10–12 éves kortól. Művészi grafikák díszítik a kiadványt.

Sand, George (1804—1876)

A kis Fadette. Bp., Móra, 1988. 234 l. illusztr., 21 cm

A francia romantika jeles képviselőjének története a címszereplő személye köré fonódik. S ki vajon "a kis Fadette"? Kuruzslónak, vajákos boszorkánynak tartott, de babonás félelemmel tisztelt öregasszony unokája, aki maga is egy kicsit a falucska kiközösítettjei közé tartozik. Igazi vadvirág, akinek emberi értékei csak egy nagy szerelemben tudnak kibomlani. Fadette-re igazi szerelemmel tekint a falu leggazdagabb parasztcsaládjának ikerfiai közül az egyik, a délceg Landry Barbeau. Ám számos előítélettel kell szembenéznie annak, aki a vadóc leányt választja párjául. A fordító, Dániel Anna frissítette fel a leányregényt, amely 1849-ben jelent meg először hazájában.

Schöpflin Aladár (1872—1950)

Az ördögfiókák. Bp., Unió Diákkönyvműhely. 1993. 102 l.

Az 1926-ban írott történet kezdetén a gimnázium igazgatója hivatalos levélben keresi meg Lucifer Mátyást, a gyermekregény címszereplőinek, a három kis ördögfinek az édesapját, és arról értesíti, hogy ifjabb Mátyás, népszerű nevén Luckó viselkedése komoly aggodalomra ad okot. Az ördögfi magaviselete szelíd és csendes, leckéi, írásbeli dolgozatai szégyenteljesen jók. Az igazgató fontolgatja a kizárást. Matyi ördögfi jó híre bejárja a környéket, s bizony sorsa megpecsételődik; el kell mennie a gyerekek közé, mert ott még a legmálébb, a legbugyutább ördögfi is véghez vihet egy-egy jól sikerült rossz cselekedetet. Mátyás sok igyekezetet tanúsít, és mindent megtesz, hogy "megjavuljon". Ám egy váratlan találkozás a rejtélyes apóval, a madaras öregúrral mindent megváltoztat: szívvel-lélekkel "igazi" embergyerek, jó gyerek szeretne lenni. A regény végére az is kiderül, hogy sikerül-e neki. Jó és rossz párharcáról kevesen írtak olyan derűs hangon, a gyermeklélek titkainak olyan megbízható ismeretében, mint Schöpflin Aladár. Könyve a 10–12 éveseknek ajánlható.

Sevillai altatódal. Spanyol versek és mesék gyerekeknek. Bp., Móra, 1988. 195 l. illusztr., 24 cm (Világjáró varázscipők)

A nem túl nagy terjedelem ellenére is szokatlanul gazdag és tartalmas kötet a spanyol irodalomban tallóz, a középkortól napjainkig. Egytől egyig kiváló versek és mesék találhatók benne, köztük nem kevés a világirodalmi rangú remekmű sem, ám minden darabja a kisgyermekekhez szól. A kötetben műveikkel szereplő költők és írók bemutatása zárja a Rényi Krisztina ihletett litográfiáival megjelenő, időrendben felépített antológiát, amelyet minden gyermekolvasónak, a felső tagozatosoknak is érdemes ajánlani.

Stowe, Harriet Beecher (1811—1896)

Tamás bátya kunyhója. Bp., Móra, 1988. 442 l. illusztr., 22 cm

1850-ben a déliek nyomására az Amerikai Egyesült Államok kongresszusa törvényt hozott arról, hogy a szökött rabszolgákat a szabad államok területén is el kell fogni. A törvény mélységesen felháborította az addig közömbös északiakat is. Ebben a válságos időszakban (1852-ben) jelenik meg a regény, s már megjelenését követően világraszóló sikert arat. Hatása abban rejlik, hogy írója a kor legégetőbb kérdéseire tapintott rá. A mű — mely "valóságos lexikona a rabszolgaságnak" — a címszereplő sorsának tükrében mélyreható elemzését adja a rabszolgatartók és hatalmukban lévő négerek ellentétének, s egyben vitairat is azok ellen, akik érvekkel próbálták igazolni a rabszolgaság intézményét.

Szabó Magda (1917)

Álarcosbál. Bp., Móra, 1988. 236 l. illusztr., 20 cm

Az iskola nagy eseményre készül, álarcosbál lesz, és ez mindenkinek fontos, izgalmas esemény, de a főszereplő, Kriszti számára különösen. A bálra készülőben és a bál folyamán egész addigi életét átgondolja. A harmadik személyben elmondott, de végig Kriszti szemszögéből ábrázolt történet azt az átmenetet mutatja be érzékeny pszichológiával és lélekismerettel, ahogyan Krisztiből nagylány lesz. A régóta érlelődött gondolatok, megfontolások, vágyak és remények a megsűrűsödött események hatására egyszer csak megfogalmazódnak benne, és megtalálja saját helyét ebben az új, megváltozott világban. Elsősorban fiatal lányoknak való.

Szabó Magda (1917)

Mondják meg Zsófikának. Bp., Móra, 1993. 272 l.

Nagy Gábor főorvos rendelés közben szívrohamot kap és meghal. Utolsó fél mondata — "Mondják meg Zsófikának..." — tizenegy éves kislányának szólt. Zsófi mindenáron meg akarja tudni a mondat másik felét is. A kislány senkinek sem árulja el titkát, mert úgy látja, hogy nem értik meg. Az önállóság útját járó gyermek sok izgalmas, szívszorongató és néha megmosolyogtató kalandba keveredik és kever másokat. Édesapja csonkán maradt mondatának hiányzó felét végül új barátai, igazi énjét végre felismerő régi ismerősei, rokonai magatartásában, saját élményeiben és tapasztalataiban találja meg.

 

 

 

Szentiványi Jenő (1909—1986)

A kőbaltás ember. Bp., Móra, 1991. 138 l. 20 cm

Szentiványi Jenő pergővé sűrített cselekményű regénye a bükki ősember útját tárja fel olvasói előtt — az Ural-hegység lábától a mai Magyarország Felső-Tisza vidékéig. A Szeleta-barlang régészeti leletei ihlették a szerzőt könyve megírásában, melyben a vadász Ge-Og és hordanépe kőkorszakbeli világát eleveníti fel. Bár tény, hogy egyetlen emberöltő alatt ily robbanásszerű tudat és technikai fejlődés — amilyet az író ábrázol — nem következhetett be, mégis hiteles történetét kapjuk annak, hogy az ősember miként gondolkodott, és győzte le a sokszor ellenséges, fenyegető természetet, körülményeket.

Szentmihályi Szabó Péter (1945)

Világok virága. Bp., Mágus, 1993. 164 l. illusztr., 24 cm

Fény és árnyék, idilli béke és sötét erő játéka, a mesék klasszikus szabályai szerint a jó és rossz harca elevenedik meg a történetben, amelynek bonyodalma abból adódik, hogy Travia és a Sötétség Birodalma szomszédos egymással. A világosság elpusztítására törők kezében van a bűvös erejű Világok virága, s így biztos győzelemre számíthatnak a manók és a boszorkányok. Travia bölcsei a kovácsot, Nidringet választják ki a Kék Virág megszerzésére. Milyen próbatételek várnak a hősre, milyen hatalmat kell mozgósítania, ha semlegesíteni akarja a sötétség bénító árnyait? Erről szól a modern technika elemeit mesefigurákkal elegyítő regény, 10–14 éveseknek.

Szombathy Viktor (1902—1937)

Megszólal a töröksíp. Bp., Móra, 1987. 252 l. illusztr., 21 cm

A mű a fiataloknak szóló regény és az útleírás sajátos ötvözete: cselekménye ugyanis egy hosszú és a korban — a 16–17. század fordulóján — megszokott viszontagságos utazás története. A regény helyenként kissé idillibe játszó képet fest a török hódoltság koráról; nem is titkolva a szerzőnek a két ellenséges hatalom közül az Oszmán Birodalom iránti szimpátiáját és a Habsburgokkal szembeni engesztelhetetlen ellenérzését. A szórakoztató, kalandos és művelődéstörténeti ismeretekben bővelkedő olvasmány a legszebb közösségi erényeket — közöttük rangos helyen a hazaszeretetet és a nyelvhűséget — állítja mondandója eszmei középpontjába.

Szunyogh Szabolcs (1950)

I. István király. Bp., ILK, 1988. 32 l. illusztr., 29 cm

A fiataloknak szól Szunyogh Szabolcs füzete, amely I. István uralkodásának néhány fő mozzanatát ragadja ki, portrét rajzolva a politikai bölcsről, aki ugyanakkor keménykezű uralkodó is volt. Megjelennek a színen a térítő püspökök, a papok, mindenekelőtt a velencei emlékeket hozó Gellért, majd a király oldalán Gizella, s később tragikus véget ért fiuk, Imre, közemberek, tanácsnokok, riválisok és intrikusok. Gyermekeknek tíz éves kortól lehet ajánlani.

Takács Tibor (1927)

Ördögkút. Bp., Móra, 1988. 234 l. illusztr., 20 cm

1657. július 31-én a Kemény János által vezetett erdélyi hadak a lengyelekkel szövetséges krími tatárok fogságába estek. A hosszú menetelés Bahcsiszerájban, a tatár kán udvarában ért véget. A két szálon futó cselekmény nem pusztán egy történelmi esemény hiteles elbeszélése, hanem nemes emberi érzelmek, szerelem, hazaszeretet, kitartás stb. bemutatása és példaként való állítása. A mozgalmas történelmi események mögül ki-kivillannak a 17. századi Erdély hétköznapjai, de a Bahcsiszerájban raboskodók apró torzsalkodásai is.

Tatay Sándor (1910—1991)

Kinizsi Pál. Bp., Sygnatura, 1993. 130 l. 20 cm

Mátyás király óriási erejű vitéze valóságos népi hős volt: legendák őrzik emlékét. A romantikus, fordulatos regény az ő történetét dolgozza fel, azt az eseménysort, hogyan lett az egyszerű molnárlegényből a király hadvezére, akinek nemcsak a cseh király, a német császár ellen kell hadba szállnia, hanem szembe kell néznie a fő veszéllyel, a törökkel is, sőt még a főurak belső viszályait is el kell simítania. Élettörténetéből a szerelem sem maradhat el: harca a főúri kisasszony kezéért és egyben az előítéletek legyőzéséért folyik.

Tatay Sándor (1910—1991)

Puskák és galambok. Bp., Móra, 1990. 198 l. illusztr., 20 cm

Az író 1960-ban írt regénye 1919 őszén, a tanácsköztársaság bukása után játszódik. Hősei tizenegy éves fiúk, akik bolyongásaik során régen elfelejtett barlangot fedeznek fel. A barlang hamarosan jó szolgálatot tesz: egyikük édesapját — aki volt kommunista tevékenysége miatt kénytelen volt a hegyekbe menekülni — a tél beállta előtt a barlangba rejtik, majd némi segítséggel Pozsonyba menekítik. A felső tagozatos fiúknak való történetben a szerző mesélőkedve szerencsésen ellensúlyozza a történelemértékelés ideologikus elfogultságát.

Teknős Péter (1920)

Az elnök futára. Bp., Móra, 1988. 222 l. 20 cm (Delfin könyvek)

A szerző vidám regénye a szó igazi értelmében vett mese. Kitalált hőse Jack Andrews, a farmerfiú, Háry János amerikai rokona, aki a történet végére pertubarátságba kerül az elnökkel, aki nem más, mint Abraham Lincoln. Igaz, a minden lében kanál Andrews rá is szolgált erre a kitüntetésre. Rokonszenves "naplója" híven tudósít a rabszolga-felszabadító Észak minden jelentős csatájáról. Igaz ugyan, hogy közben Lincoln elnök afféle "Öreg Ábrisként" diskurálgat hősünkkel, de ez megbocsátható; főképpen az ifjú olvasók — a serdülők — alapos tájékoztatása érdekében teszi, akik érdekes dolgokat tudhatnak meg az Amerikai Egyesült Államok történelmének egyik sorsdöntő és izgalmas szakaszáról.

Thury Zsuzsa (1901—1989)

Angéla. Egy zalai nyár története. Bp., Móra, 1989. 215 l. illusztr., 20 cm

Az ifjúsági regény cselekménye 1954-ben játszódik. Falukutató csoportok indulnak Zala megyébe népdalokat gyűjteni. Így találkozik Angéla és Guszti, s mindketten családi gondokkal küszködnek. A két gyerek már a tanfolyam ideje alatt felfigyel egymásra, s a zalai táborozás, az átélt élmények és az együtt végzett munka során ismeretségük barátsággá, bontakozó szerelemmé mélyül. A 10–12 éves lányoknak való.

Tótfalusi István (1936)

A forró kutya. Bp., Móra, 1988. 240 l. 24 cm

Az ifjúsági regény főszereplője egy kezdő tanár, aki megbízást kap egy fakultációs csoport vezetésére magyar nyelvből. Mindössze öten mutatnak érdeklődést a diákok közül, így velük, három lánnyal és két fiúval kezdetüket veszik az órák. Különféle helyszíneken látjuk viszont az egyre jobban összetartó társaságot, sok mindenről beszélgetve. A beszédtémák alkalmat adnak a csoport tagjainak, hogy közelebbről megvizsgálják a magyar nyelvben meghonosodott idegen szavakat, megismerkedjenek eredetükkel, értelmezésükkel és helyes használatukkal. A barátokká kovácsolódott fiatalok mind nagyobb kedvvel búvárkodnak — bővítve műveltségüket —, és a tanultakat vidáman adják tovább az olvasóknak is.

Trencsényi-Waldapfel Imre (1908—1970)

Görög regék. Bp., Móra, 1988. 360 l. illusztr., 24 cm (Regék és mondák)

A kötet a legjelentősebb görög regéket tolmácsolja — elsősorban a serdülőknek. Csodálatos elemekben gazdag, de reális emberi világ tárul fel lapjain; legtöbbjük alapvető, általános viszonylatokat ábrázol. A színesen megírt, eleven dialógusokkal tarkított történetek a mondavilág széles körét felölelik, az emberi nem eredetéről szóló elképzelésektől egészen a történelmi eseményekre épülő mondákig. A könyv nemcsak érdekes olvasmány, hanem élő irodalmunk mitológiai jelképrendszerének is egyik kulcsa.

Twain, Mark (1835—1910)

Koldus és királyfi. Bp., Móra, 1993. 200 l. (Móra klasszikusok)

VIII. Henrik palotájába betévedt a kis Tom Canty, egy londoni koldus-tolvaj család jobb sorsra érdemes fia, s összeismerkedik a királyfival, a későbbi VI. Edwarddal. A két gyerek bámulatosan hasonlít egymáshoz, annyira, hogy amikor ruhát cserélnek, egyik sem tud szabadulni felvett szerepétől: hiába bizonygatják igazi kilétüket, környezetük őrültnek tartja mindkettőjüket. A két tízéves kisfiú részben mulatságos, részben izgalmas kalandok során megy át, míg Henrik halála után éppen a döntő pillanatban, a koronázáskor minden tisztázódik.

Az eredetileg 1881-ben megjelent regény a maga korában szatírának számított, aztán elérte sok más, hasonló szándékú remekmű sorsa: gyermekkönyv lett belőle. Bár a korrajz és a történelmi háttér többé-kevésbé hiteles — némely leírásokhoz az író hosszú, korabeli forrásidézeteket citál —, maga a történet anekdotikus fikció.

Varázstrombita. Bp., Móra, 1988. 271 l. illusztr., 25 cm

Kortárs lírikusaink közül 55 alkotótól 227 vers sorakozik a kötetben, 13 ciklusba rendezve. A kilenc éven felüli gyermekolvasók reprezentatív, színes és fekete-fehér rajzokkal díszített versantológiája a kortárs gyermeklíra vonulatai között megbízhatóan kalauzoló körkép.

Verne, Jules (1828—1905)

Az arany meteor. Bp., Média, 1989. 253 l. illusztr. 20 cm (Verne Gyula összes művei)

Verne posztumusz regényének főhőse két amerikai csillagász, akik egymástól függetlenül, de egyszerre fedeznek föl egy szabályos pályán haladó meteort, melyről utóbb kiderül, hogy anyaga színarany. A két derék és immár rivális mániákus asztrológus persze magáénak tartja fölfedezése elsőségét, és végveszélybe sodorja ezzel egy reményekkel teli ifjú pár (egyikük unokaöccsének, illetve másikuk leányának) boldogságát, miközben a harmadik csodabogár rájön, milyen módon lehet a Földre irányítani az ezer milliárdokat érő meteort. A regény az életmű egyik legsikerültebb darabja; humora brilliánsan csillogó, és nem kevés iróniával szól a körülmények személyiségalakító hatásáról; a vagyon, a szerelem, a tudás sorsokat meghatározó jelentőségéről.

Verne, Jules (1828—1905)

Nemo kapitány. Tenger alatt a világ körül. Bukarest, Kriterion, 1988. 439 l. illusztr., 21 cm

Előzménye: Grant kapitány gyermekei. Folytatása: A rejtelmes sziget.

Verne egyik legérdekfeszítőbb regényében, amely 1869-ben jelent meg először, a mélytengerek varázslatos világát tárja fel páratlan képzelőerővel. Egy természettudós expedíciójának útját követi, melynek célja, hogy felderítse egy titokzatos és veszedelmes tengeri csodalény kilétét, amely időnként felbukkan a tengermélyből, pusztít, rombol, rettegésben tartva a tengerészeket, a hajók utasait. A professzor hajója megütközik vele és elsüllyed, a professzor és inasa pedig a támadó fogságába kerül, azaz egy villanyárammal hajtott tengeralattjáró rabjai lesznek. A titokzatos Nemo kapitány parancsnoksága alatt hajózó Nautilus több ezer mérföldes útja elevenedik meg a továbbiakban a regény lapjain. Rendkívül gazdag ismeretterjesztő anyag szövi át az érdekfeszítő, izgalmas meséjű művet.

Verne, Jules (1828—1905)

A rejtelmes sziget. Bp., Móra, 1989. 1. köt.: 330 l., 2. köt.: 316 l. illusztr., 20 cm

A regény Verne legolvasottabb művei közé tartozik. Cselekménye a múlt század hatvanas éveiben játszódik. Hősei, akik az észak-amerikai polgárháborúban a déliek foglyai voltak, egy sérült léghajó utasaiként vetődnek egy lakatlan szigetre. Itt szorgalmas munkával, leleményességgel, s nem utolsósorban összetartásukkal virágzó települést teremtenek. A jól felszerelt telepet kalózok támadják meg, de egy ismeretlen jótevő segítségével sikerül ellenállniuk. Az ismeretlen Nemo kapitány, a legendás Nautilus gazdája. Tőle tudják meg, hogy a szigeten működő vulkán rövidesen katasztrófát okozhat. A regény izgalmas, szórakoztató olvasmány a 8–12 év körüli fiúk számára.

Verne, Jules (1828—1905)

Storitz Vilmos titka. Bp., Fátum-ars, 1993. 182 l. illusztr., 21 cm (Verne Gyula összes munkái)

A nagy francia mesélő kései, posztumusz megjelenésű műve különbözik az életmű legtöbb darabjától: a 18. században Magyarországon játszódik. Vidal Márk éppen házasságra készül a szép Máriával, de boldogságukat a korábban kikosarazott kérő, Storitz Vilmos zavarja meg. Az esküvő előtt megmagyarázhatatlan dolgok történnek, ám kiderül, hogy Storitz apja találmányával, a láthatatlanná tevő folyadék segítségével kedvére garázdálkodik. A hősök és a rendőrség közös fellépésének köszönhetően sikerül vele leszámolni. A mérsékelten hátborzongató történet a kalandos-fantasztikus könyvek kedvelőinek való.

Verne, Jules (1828—1905)

A tizenöt éves kapitány. Bp., Szó-Kép-BUK, 1993. 394 l. illusztr., 19 cm

Ez a regény Vernének nem a tudományos-fantasztikus, hanem a kalandos történetei közül való. Egy gazdag vállalkozó családja Új-Zélandból egy bálnavadász hajón utazik haza, Amerikába. A kapitány és a legénység egy bálnavadászat során vízbe fullad, s így Dickre, a tizenöt éves hajósinasra marad a parancsnokság. Negoro, a hajószakács azonban alattomban folyton bajba sodorja a hajót és utasait. Sok nehézséggel kell megküzdeniük, és számos kalandot élnek át, amíg hazaérhetnek Amerikába. Mindeközben az író bőséges alkalmat talál arra, hogy kiélje ismeretterjesztő hajlamait, így pl. sort kerít a rabszolga-kereskedelem leírására is. A kalandkedvelő kamaszok szívesen olvassák.

Wilde, Oscar (1854—1900)

A boldog herceg és más mesék. Bp., Polygon, 1990. 130 l. illusztr., 24 cm

Az angol író mesegyűjteménye A boldog hercegből és A gránátalmák házából ad válogatást. A mesék alapgondolatát a szegények, az elesettek, a nyomorékok és a szerelem áldozatai iránti részvétből merítette. Az első három mese a másokért való áldozatvállalás példabeszéde, a többiben a butaságot, a gőgöt és az önzést gúnyolja ki. Az utolsó három történetben a szépségimádó Wilde egyik fontos alapproblémáját fogalmazza meg: lehet-e szép testben okos a lélek? Műveinek varázsa elbűvölő formaművészetében rejlik, amely a népmesék egyszerűségének és a szépséget mindennél többre becsülő író stíluseszményének szerencsés találkozásából született.

Zseleznyikov, Vlagyimir Karpovics

Bocsáss meg, Madárijesztő! Bp., Móra, 1987. 237 l. illusztr., 21 cm (Piknik könyvek)

 

Egy réges-régi orosz kisváros lakója Lenka, a tizenkét éves soványka, suta kamaszlány és kedves, csöndes, unokáját nagyon szerető és megértő nagypapája. Tulajdonképpen csak jót és szépet lehetne rájuk mondani, mégis örökös csúfolódások céltáblái. "Ő és a Foldozott: zsák meg a foltja!" — kiáltozzák utánuk gorombán a városka iskolás gyerekei, Lenka osztálytársai, tán irigységből, mert ez a kislány más, titokzatosabb mint ők, tán hitetlenségből, értetlenségből — hogyan lehetséges, hogy valaki oly koldusmód, szegényesen, foltozott ruhákban járjon, mint ez az öregember? A történetben minderre fény derül, megtudjuk Lenka és nagypapája múltat őrző és vigyázó titkait. A pergő cselekményű, érzelmekben gazdag könyvből nagy sikerű film is készült.